Merkel ismét harcba száll a kancellári tisztségért és pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki posztjáért. Ha 2017 őszén nyer, nehéz évek várnak rá.

Ha jövő ősszel Merkel győz, megismételhetné nagy elődje, Helmut Kohl teljesítményét, aki 1982 és 1998 között, összesen tizenhat évig volt hatalmon. Ezért a kancellári tisztséget 2005 ősze óta betöltő Merkel sikere önmagában nem lenne páratlan, azonban mindenképp rendkívüli teljesítmény – véli az MTI-nek nyilatkozó szakértő, Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára.

Az első az egykori NDK-ból származó Merkel személyisége, a második az, hogy milyen körülmények között jelentette be döntését, a harmadik a pártjához, a CDU-hoz való viszony,  a negyedik tényezőt pedig a nemzetközi összefüggések jelentik.

Angela Merkel 2016-ban öt tartományi választást veszített el, és mindegyik elvesztésében kulcsszerepet játszott a menekültkérdés. Az idei választások kudarca után után általános vélemény volt, hogy a hivatalban lévő kancellár alternatíva nélküli vesztes.

Közben más is történt. Merkel, még ha korlátozottan is, de önkritikát gyakorolt. Egyfelől utalt arra, hogy ha az idő kerekét vissza lehetne forgatni, akkor a menekültválság kezelésében nem úgy járna el, mint ahogy 2015-ben tette. Eltávolodott a nevéhez fűződő  ”wir schaffen das”, azaz "sikerülni fog, megoldjuk" kijelentéstől is. Sőt azt is megfogalmazta, hogy a 2015-ös események még egyszer nem ismétlődhetnek meg.

Angela Merkel  tehát elindult az önkritika útján, még akkor is, ha ennek határai voltak. A  2015.  szeptember 4 -i döntést például,  amellyel  a magyarországi menekültek előtti utat megnyitotta, nem tartja történelmi  hibának.

Rendkívül fontos elem az is, hogy a kancellár a nevével fémjelzett befogadási kultúrától, az úgynevezett Willkommenskulturtól eljutott egy szabályzott migrációs politikáig. Ezzel kapcsolatban a szakértő utalt arra, hogy két menekültügyi csomagot, továbbá egy integrációs törvényt fogadtak el. Ezekben nagyon kemény megfogalmazások vannak, amelyek lényeges korrekciót jelentenek a német menekültpolitikában. Megvonhatják például a szociális támogatásokat azoktól, akik az integrációs tanfolyamokon nem vesznek részt, továbbá a menekült nem választhatja meg letelepedési helyét. Tehát a hivatalos politikában ugyancsak korrekció következett be.

A szakértő szerint a jóváhagyandó program teljes mértékben Angela Merkel személyiségére szabott. Ugyanakkor egyértelműen utal arra, hogy a hivatalban lévő kancellár egyéni ambícióin kívül rendkívül fontos az is, hogy a pártja mellette van. A CDU összezárt mögötte, nincs már az a megosztottság, amely a menekültválság különböző szakaszai során tapasztalható volt.

A szakértő szerint Merkelék tudják, hogy Németország csak akkor lehet sikeres, ha Európa sikeres, ezért a felelősséget Európáért is vállalni kell.

A legfrissebb felmérések szerint a németek 55 százaléka akarja, hogy Angela Merkel maradjon a kancellár, míg 39 százalék ellene van. Augusztusban még csak a megkérdezettek 42 százaléka volt  mellette, míg 50 százalék ellenezte maradását. A tizenegy éve hivatalban lévő kancellár támogatottságának megnövekedésében ugyanakkor kifejeződik a német társadalom hagyományos igénye a biztonságra a mostani zűrzavaros világban, azaz egyidejűleg a folytonosság igénye is.