Tömegek vettek végsõ búcsút Kocsis Zoltántól
2016.11.19. 18:28
A november 6-án, életének hatvanötödik évében elhunyt zeneművész, Kocsis Zoltán zeneakadémiai ravatalánál a tisztelőinek óriási tömege jelent meg, hogy a reggeli óráktól egészen délig kegyeletét egy-egy szál fehér rózsával vagy kardvirággal kifejezhesse.
A Kocsis Zoltánnak, a magyar és egyetemes zeneművészet kiemelkedő alakjának emléke előtt tisztelgő gyászszertartás Áder János köztársasági elnök, beszédét követően a kortárs zenei világ szereplőinek a tisztelgő és visszaemlékező beszédeivel ért véget.
Megszólalt Kurtág György zeneszerző, Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, illetve Mocsári Károly zongoraművész és Perényi Miklós csellóművész, valamint Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója is a Zeneakadémia aulájában berendezett ravatalnál.
Kocsis Zoltán a zenei világélvonal tagjaként is a magyarok kedvencévé vált
- mondta a világhírű zongoraművész érdemeit méltatva Áder János.
A magyar köztársasági elnök felidézte, hogy Kocsis Zoltán már tizenegy évesen tisztábban és igazabban játszotta Bach zongoradarabjait, mint sok felnőtt, majd Bartók "odaadó követe" lett a világban. Emellett Áder János megidézte annak az emlékét is, hogy Kocsis Zoltánt "kézről kézre adták" a világ legjobb karmesterei és együttesei.
Õ mégis a hosszú közös munka eredményességében hitt, így zenekart alapított. Új Bartók-sorozaton dolgozott, Bartók-szemináriumot tartott.Tudta, hogy mi az élen járók felelőssége, így tudta azt is, hogy szólnia kell, amikor mások hallgatnak.
- mondta a Kocsis Zoltán emlékét felidéző Áder János, aki végül úgy fogalmazva búcsúzott a zeneművésztől, hogy:
Kocsis Zoltán 64 évesen, távozott, épp annyi esztendősen, mint Bartók Béla. De maradandó nyomot, örök zenét, örök jelen időt hagy ránk.
A köztársasági elnök után a kortárs zeneművészeket is képviselve Kurtág György rótta le tiszteletét Kocsis Zoltán emléke előtt tisztelegve.
- ..
Kocsis Zoltán ajándéka nekünk, hogy Bartók Béla művei elkezdtek közkinccsé válni
– ezekkel a szavakkal folytatta a gyászbeszédek sorát Kurtág György. A zeneszerző, zongoraművész személyes hangvételű, visszaemlékező beszédében kiemelte, hogy az összes fellelhető zongorafelvétel a közzétételével Kocsis Zoltán azt is bebizonyította, hogy Bartók Béla korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt.
"Olyan zenék, amelyek mellett vállat vonva mentünk el régebben, a te kezedben gyémánttá váltak"
- emelte ki Kocsis Zoltán egykori tanára és barátja.
Kocsis Zoltán mindent tudott a zenéről, mégpedig a tudás legtágabb értelmében
– ezt a Zeneakadémia rektora, Vigh Andrea mondta az intézmény kiemelkedő egyéniségére visszaemlékezve.
Kocsis Zoltán elképesztő memóriával rendelkezett, a legsűrűbb zenei szövetben is meghallotta a legapróbb intonációs bizonytalanságokat és egyedülállóan átfogó intellektussal bírt
– idézte fel Vigh Andrea a zeneművész emlékét méltatva.
Sokak számára világítótorony, igazodási pont és a legmagasabb művészi élmény forrása volt Kocsis Zoltán, akinek talán a legnagyobb öröksége a megalkuvást nem ismerő, a gyakran az önkizsákmányolástól sem mentes elkötelezettsége a tökéletesedésre
– ezzel a véleménnyel Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója folytatta a kortárs zeneművészek Kocsis Zoltánra való visszaemlékezéseit.
Mocsári Károly zongoraművész búcsúbeszédében azt emelte ki, hogy a legnagyobb elismerésként Kocsis Zoltán játékát hallgatva sokszor kegyelmi állapotot élhetett át a közönség.
Végül pedig Perényi Miklós, zenész pályatársai nevében is köszönetet mondott, amiért Kocsis Zoltánnal dolgozhattak és átélhették a közös munka során mindig jelentkező zenei gondolatok szabad áramlását.
Perényi Miklós gordonkaművész a november 6-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett, világhírű zongoraművész, Kocsis Zoltán Zeneakadémián megtartott búcsúztatásának végén ugyanakkor még felhívta mindenki figyelmét egy fontos kötelezettségre:
Az utókor, a pályatársak feladata, hogy még szélesebb körben segítsék megismertetni Kocsis Zoltán sokoldalú munkásságát, zenetudományi gondolatait.