A Donald Trump elnöksége első 100 napjának programjára vonatkozóan most nyilvánosságra hozott intézkedések alapvetően közigazgatási jellegű lépések.

Ezekkel a programpontokkal az új amerikai vezető a választási kampányban általa az etikus és korrupció mentes, hatékonyan működő államigazgatás létrehozására tett ígéreteinek a haladéktalan megvalósítását kezdi el.   

Az első 100 napos programban szereplő kormányzati lépéseket Trump korábban a választási kampányában már külön nevesítette is, mégpedig úgy, mint egy szerződést amelyet ő köt az amerikai néppel a jó kormányzásra.

• A kongresszusi képviselők újraválaszthatóságának korlátozása
• A szövetségi alkalmazottak körében a munkaerőfelvétel befagyasztása ( kivéve a katonai, a közbiztonsági és a közegészségügyi terülteket)
• A minden új szabállyal két meglevő szabályt el kell törölni törvényalkotási elv alkalmazása
• 5 évre szóló eltiltása a lobbitevékenységtől minden volt Fehér Házi és Kongresszusi tisztségviselőnek
• A tartós tilalma annak, hogy a Fehér ház tisztségviselői külföldi kormányzatok számára lobbizzanak
• A teljes tiltása annak, hogy külföldi lobbisták pénzt gyűjthessenek amerikai választásokra

A kongresszusi képviselők újraválaszthatóságának korlátozása nem véletlenül szerepel a program pontjai között, mivel Trump a választási kampányban számtalan alkalommal elmondta, hogy elnökként az lesz a célja, hogy etikus kormányzást megvalósítva felszámolja azt a korrupciós mocsarat, amibe a teljes államigazgatási és politikai irányító rendszer beleragadt Washingtonban.

Trump a korrupció melegágyának és a demokratikus, hatékony államműködés akadályának tartja, hogy az amerikai politikai rendszerben a képviselőház, illetve a szenátus tagjai között is nagyon sokan rendkívül rég óta gyakorolnak hatalmat. Egyes országos, illetve tagállami politikai posztokat már évtizedek óta gyakran ugyanazoknak a politikus dinasztiáknak a tagjai töltik be. Trump ezen a kártékony állapoton mindenképpen változtatni akar, amit a hivatali mandátumok ismételt betölthetőségének a korlátozásával fog majd elérni. Egy, a politikai életet ilyen módon befolyásoló korlátozás egyébként jelenleg is hatályban van az USA-ban.

A szövetségi alkalmazottakra vonatkozó létszámstop alkalmazása a pazarlónak tartott bürokratikus tevékenységek megszüntetését célozza, de emellett fontos feltétele az új, az eddiginél hatékonyabbnak ígért közigazgatási államigazgatás rendszer kialakításának is. Érdekessége a szövetségi alkalmazottakkal kapcsolatos terveknek, hogy az általános bürokráciát érintő létszámstop bevezetésével egy időben, Trump nagyarányú állami létszámbővítést is tervez a határvédelmi és idegenrendészeti feladatok ellátására.

Donald Trump szerint az Amerikai Egyesült Államokat sürgősen meg kell szabadítani attól a káros mértékű és értelmetlen előírás és szabály rengetegtől ami az emberek életét és a gazdaság működését is ellehetetleníti. A milliárdos vállalkozóból lett amerikai elnök ezért tervezi kötelezővé tenni a törvényhozásban annak az alapfeltételnek az alkalmazását, amely minden új szabály meghozatalát két meglevő szabály eltörléséhez köti. A kampány során Trump többször is megemlítette, hogy az Obama-adminisztráció a felesleges és ártalmas szabályokat már évi 100 ezres nagyságrendben gyártotta.

A lobbitevékenységeket korlátozó intézkedések szerepeltetése az új elnök legelső feladatai között egyértelműen Donald Trump egyik legfőbb korrupcióellenes választási ígéretének a megvalósítása. A most megválasztott elnök szerint a teljes amerikai állami szférát, a közigazgatást és a törvényhozást egyaránt átszövő lobbitevékenységek áradata egy velejéig korrupt rendszerré változtatta Washingtont. Trump ezért elnökségének egyik legfőbb céljaként határozta meg a lobbitevékenységek lehető legteljesebb körű visszaszorítását, eltüntetését. A korrupcióellenes célkitűzést a lobbizás visszaszorításával szolgálja, a 100 napos tervnek az a része, amely minden hajdani Fehér Házi és Kongresszusi tisztségviselő 5 évre eltilt a lobbitevékenységtől annak a lehetőségét akarja megszüntetni, hogy az államapparátusból távozók a korábbi hatalmukból és továbbra is meglevő kapcsolataikból korrupciós ügyekhez nyújthassanak segítséget a lobbizás címszava alatt.

- ez volt Trump kampányának az egyik fő eleme, arra utalva, hogy a Clinton családhoz kötődő alapítványok, amelyek Hillary Clinton amerikai elnökválasztási kampányát is finanszírozták az elmúlt években, súlyos etikai kérdéseket felvetve több milliárd dollárnyi támogatást zsebeltek be amerikai lobbicsoportoktól, és külföldi kormányoktól egyaránt.

Trump szerint etikátlan, színtiszta korrupció volt az, hogy Hillary Clinton a hatalmon levő Obama-adminisztráció meghatározó állami vezetőjeként, külügyminiszterként is elfogadott sok millió dolláros adományokat egyes terrorizmust támogató és iszlám fundamentalista országoktól, valamint kifejezetten olyan államoktól, amelyek amerikai fegyverek vásárlásához szerettek volna az USA kormányától engedélyt kapni.

Clinton rendelkezésére aztán ezekből a forrásokból az elnökválasztási kampány költségeire a Trump büdzséjét jóval meghaladó pénztömeg állt rendelkezésre, ami tovább erősítette a demokraták már-már szinte nyomasztó médiafölényét is az amerikai sajtó világában. Ez a méltatlan helyzet annyira felkorbácsolta Trump igazságérzetét, hogy kampányában megígérte, ha elnök lesz, akkor korlátozza a lehetőségét annak, hogy belföldi lobbicsoportok vagy külföldi kormányok pénzadományok révén korrupciós előnyökhöz jutva befolyásolhassák az elnökválasztás kimenetelét. A 100 napos programnak ezért lett elkerülhetetlenül része a Fehér házi tisztségviselők külföldi kormányzatok számára történő lobbizását tartósan megtiltó rendelkezés, valamint a külföldi lobbisták amerikai választásokra történő pénzgyűjtésére vonatkozóan teljes tilalmat elrendelő intézkedés is.

A Trump-adminisztráció első 100 napos programjának listája még messze nem teljes, hiszen jelenleg is nagy erővel zajlanak a háttérben a hatalom átadás-átvételével és a „kormányalakítással” kapcsolatos háttér tárgyalások. Eddig minden baloldali sajtókritika ellenére, egyetlen fontos ígéretéről sem mondott le az új elnök.

Az olyan meghatározó választási ígéretek ügyeiben - mint a mexikói határra felépítendő kerítés, vagy az illegálisan az USA-ban tartózkodó bevándorlók kitoloncolása - szemmel láthatóan megkezdődtek az előkészítő munkák Trump elnöki csapatában.

Az elnöki csapat egyébként az ígéretek megvalósulásával kapcsolatban azt hangsúlyozza a sajtóban, hogy semmi sem végleges, és minden ígéretere sor kerül, de a idő kell a magvalósítás módjainak kidolgozásához.

Jó példa erre az iszlám vallású külföldiek távol tartására vonatkozó ígéret esete, amely a baloldali sajtó szerint nem lesz megvalósítható. A legfrissebb, ezzel ellentétes hírek szerint azonban valójában arról van szó, hogy Trump egy, az eddiginél jóval szigorúbb idegenrendészeti eljárásrend kidolgozását tervezi a külföldiek beutazásának engedélyezésével kapcsolatban.  Ennek alkalmazása pedig - a számos iszlám ország által jelentett biztonsági kockázat miatt - a gyakorlatban a választási kampányban elhangzott ígéret megvalósulásával szinte egyező eredményre vezet várhatóan.

Számos, a választási kampányban nevesített ügyben még nem lehet látni, hogy Donald Trump mikor, hogyan és mit lép majd. Azonban ezekkel kapcsolatban nem sürgeti az idő,az még csak jövendőbeli elnököt, hiszen ténylegesen csak januárban foglalja majd el hivatalát.

A Donald Trump elnöki döntésére váró jelentősebb ügyek: a szíriai háborús helyzet, az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) és a csendes-óceáni partnerség (TPP), a fosszilis energiaforrások kiaknázására vonatkozó tilalom esetleges feloldása, vagyis a szénbányászat újraindításának kérdése, a Keystone XL nevű olajvezeték építése, az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény esetleges visszavonása, a tíz évre szóló és 25 millió új munkahely teremtését ígérő amerikai újjáépítési terv sorsa.