A felmérésben megkérdezettek szerint a közvetlen környezetükben alig érzékelhető a korrupció, míg a hazai politikai életben teljesen, vagy eléggé jelen van a hatalommal való visszaélés.

Tehát, a kutatásban résztvevők alig találkoztak korrupcióval, mindig kérnek számlát, nem oldják meg okosba a gázszerelést stb.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a válaszadók több mint fele találkozott már a saját életében korrupcióval (elsősorban az egészségügyben és a rendőrök munkavégzése során), és a megkérdezettek 84%-a szerint nem szabad beletörődni abba, hogy ez sokszor az élet természetes velejárójaként tűnik fel. Más kérdés, hogy a fiatalok úgy vélik, korrupció nélkül nehéz érvényesülni Magyarországon. A 18-29 éves korosztály kétharmada (71%) szerint, akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől.

A fiatalok 18-29 éves csoportja szerint a korrupció kevésbé van jelen a közvetlen környezetükben, mint a „távolabbi” területeken, vagyis az oktatási intézményekben, az egészségügyben, a hazai üzleti és politikai életben, illetve általában véve az országban, vagy a világ egészében. 

A megkérdezettek szerint a világon nagyobb a korrupció, mint itthon. A személyes környezetükben nincs korrupció (szép dolog ez, sajnos, hogy nem igaz), az egészségügy és az oktatás viszont fertőzött a korrupciótól.  

A női válaszadók jelentősen nagyobb arányban észlelik az egészségügyi korrupciót (57%), mint a férfiak (29%), s ugyanez a helyzet az oktatási intézményekben is (itt a nők 31%-a, a férfiaknak csupán 18%-a észlel korrupciót). 

Feltehetően azt szerették volna bizonyítani, hogy az ország, egyedülálló módon velejéig korrupt, ám ezzel szemben kiderült, hogy a baloldal által tematizált szakpolitikákat belengi a korrupció. Tehát, egy átlagos választópolgár leginkább a fent megjelölt két szolgáltatói intézményben találkozik korrupcióval, míg az állami szintű, egyéni haszonszerzés csupán a média által túltolt, túlságosan is tematizált jelenség, ami mellesleg a világ összes országára jellemző.

Sőt, a tanulmány említést sem tesz az intézményesített korrupcióról, a lobbiról, a külföldi befolyásszerzésről. 

(A teljes tanulmány itt)