Az orosz Távol-Keleten több tízmilliárd dollár értékben 60 olyan óriásberuházás közös megvalósítását tervezi Kína és Oroszország, mint a Szibéria Ereje gázvezeték, a jamali földgáz-cseppfolyósító üzem és több nukleáris reaktor megépítése – ezt Dimitrij Medvegyev orosz kormányfő és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök közösen jelentette be Szentpéterváron.

Az orosz és kínai miniszterelnök azért találkozott Szentpéterváron, hogy a két ország új és minden eddiginél nagyobb mértékű gazdasági együttműködésének nyitányaként Moszkva és Peking létrehozzon egy kormányközi bizottságot az orosz távol-keleti és a kínai északkeleti régió fejlesztésére.

A találkozón, amelyen 23 megállapodást írtak alá, a két fél egyebek közös közleményt adott ki arról, hogy stratégiai együttműködést fog kialakítani az atomenergia békés felhasználása terén.

Medvegyev közölte, hogy a most megkötött szerződések nyomán az orosz Távol-Keletre hamarosan ezer milliárd rubelnyi (mintegy 15,7 milliárd dollárnyi) külföldi befektetés fog befolyni, amelynek "meglehetősen jelentős része" Kínából érkezik majd. Az orosz kormányfő szerint az orosz távol-keleti térség infrastruktúrájának fejlesztésében Kína lehet az egyik legnagyobb külföldi befektető.

Az orosz miniszterelnök szerint a két ország mintegy 60 nagy- és megaberuházásra összpontosít, beleértve a Szibéria Ereje gázvezeték, a jamali földgáz-cseppfolyósító üzem és több nukleáris reaktor megépítését, valamint egy autópálya megépítésének előkészítését. Ezen projektek megvalósítása dollár tízmilliárdokba kerül majd.

Medvegyev reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú áruforgalom, amely idén eddig meghaladta a 40 milliárd dollár, három-öt-hét éven belül eléri a 200 milliárdot.

Az orosz kormányfő kínai hivatali partnerével megállapodott az Eurázsiai Gazdasági Unió és a Selyemút Gazdasági Övezet közötti elmélyítésében is.

Medvegyev nem zárta ki, hogy a jövőben preferenciális kereskedelmi rendszert alakítsanak ki. Kínai kollégájával egybehangzóan kijelentette, hogy a kétoldalú elszámolásban növelni fogják a rubel és a jüan szerepét.

Li közölte, hogy hazája "észszerű tartományon" belül fogja megőrizni a jüan stabilitását, és kijelentette, hogy nincs alapja a pénznem állandó devalválásának.

A találkozó idején az orosz külgazdasági Vnyesekonombank(VEB) 6 milliárd jüan (mintegy 877 millió dollár) hitel lehívhatóságáról írt alá 15 évre szóló megállapodást Kína Állami Fejlesztési bankjával. A pénzeszközök oroszországi és a határon átívelő energetikai és infrastrukturális projektek finanszírozására fordíthatók.

A kormányközi tárgyalások részeként Gazprom és a kínai állami olaj-és gázipari vállalat megállapodott a szabványok kölcsönös elismerésében, valamint a gázüzemanyag ágazat közös fejlesztésének lehetőségében. A Rosznyefty és a Beijing Gas Group gázipari együttműködésének keretében megállapodás született arról, hogy az orosz cég leányvállalata Verhnyecsonsznyeftyegaz részvényeinek 20 százalékát megvásárolja a kínai cég.

A 21. alkalommal megrendezett éves miniszterelnöki találkozón Medvegyev kiemelte, hogy Moszkva és Peking stratégiai partnerek és barátok, és Moszkva minden kérdést hajlandó megvitatni Pekinggel.

Li köszönetet mondott a meghívásért, és méltatta az Ermitázs gazdag gyűjteményét, amelyet vasárnap volt módja megtekinteni.

Medvegyev elmondta, hogy a két ország számos globális kérdésben azonos álláspontot vall, Li pedig hangsúlyozta, hogy a két ország az ENSZ BT állandó tagjaként szoros kapcsolatban áll egymással aminek részeként közösen lép fel az ENSZ alapokmányának elsőrendűsége és a regionális stabilitás mellett.