– mondta John Lukács november 3-án, a George Washington Egyetemen elmondott előadásában.

A Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány (VOC, Victims of Communism Memorial Foundation) washingtoni '56-os megemlékezésén és tudományos tanácskozásán John Lukács felidézte Winston Churchill brit kormányfő és Charles de Gaulle francia tábornok, későbbi francia elnök egy második világháború utáni szóváltását, amikor Churchill azt mondta de Gaulle-nak: nem tud ugyan mit tenni a közép-európai orosz terjeszkedés ellen, de szerinte a Szovjetunió nem fogja tudni megemészteni Közép-Európát. Churchill a fellelhető iratok szerint úgy vélekedett: a nyolcvanas években már nem lesz kommunizmus Közép-Európában.

John Lukács Sztálinnal kapcsolatban azt mondta, hogy a szovjet diktátor igazából nem volt kommunista, inkább cárként viselkedett, országa geopolitikai érdekeit nézte, s ezért is végeztette ki a nemzetközi kommunizmust támogató Trockijt.

Nagy Imre Lukács szerint hibát követett el azzal, hogy bejelentette a kilépést a Varsói Szövetségből, mivel Hruscsov, az 1953-ban elhunyt Sztálin utóda ezért döntött a magyarországi beavatkozás mellett.

Az '56-os budapesti történésekkel kapcsolatban a magyarországi szovjet nagykövetség szerepéről szólva az amerikai magyar történész elmondta azt is, hogy Andropov budapesti szovjet nagykövet és felesége nagyon felháborodtak a forradalmon, nem sokkal később pedig Andropov találta fel Kádár Jánost, mivel egy olyan kommunistára volt szüksége a szovjeteknek, aki mégsem Rákosi vagy Gerő.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcot leverő kommunistákkal kapcsolatban John Lukács azt hangsúlyozta, hogy Hitler öngyilkos lett, de olyanról nem tud, hogy 1956 miatt egy kommunista is öngyilkos lett volna.

A Philadelphiában élő magyar származású történész a történelmi évforduló kapcsán kitért a véghajrájához ért amerikai elnökválasztásra is. John Lukács szerint a hidegháború idején az amerikai elnökök tisztában voltak vele, hogy a Szovjetunió nagyhatalom, és így is kezelték. Ma viszont az elnökségre pályázó két jelölt nincs ezzel tisztában, s főleg nem érti ezt az amerikai Demokrata Párt.

John Lukács után Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, történész beszélt arról, hogy az 1956-os forradalom a huszadik századi történelem egyik kikristályosodási pontja volt, amikor a szabadság utáni vágy felülírta a reálpolitikát.

Felszólalt Baranyi Márton, a Terror Háza volt munkatársa is. A Brain Bar Budapest projektvezetője beszédében azt idézte fel, hogy aznap a Smithsonian Museumban járt, ahol az Intel egyik alapítójának nevével is találkozott. Ez a név pedig Andrew Groove, azaz András István gróf neve volt, aki 1936-ban született Budapesten, és 1956 után hagyta el Magyarországot.