Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka nemrég közölte: a szervezet elitkatonái hamarosan megjelennek az Egyesült Államokban és Európa számos országában.

Úgy tűnik, hogy a 2008 óta regnáló Obama-kormányzat védelmi politikáján újabb folt esett.

A legfrissebb hírek szerint ugyanis az iráni Forradalmi Gárda (teljes nevén: Iszlám Forradalom Gárdájának Hadserege) olyan eszközöket küldött az Egyesült Államokba és Európába, melyek megkönnyítik katonáik beszivárgását az adott országokba.

A szervezet egyik parancsnoka közölte azt is: ezeknek az egységeknek az lesz a célja, hogy egyrészt támogassák Ali Hoszajni Hámenei rezsimjének keményvonalas politikáját, másrészt meghiúsítsák az Iszlám Köztársasággal szembeni fellépéseket a nemzetközi színtereken.

Más magas rangú katonai vezetők nyilatkozatából is kitűnik, hogy a perzsa állam az elmúlt időszakban rengeteget költ hadseregének fejlesztésére. Ezt pedig most már nem nézik jó szemmel Washingtonban – főleg a 2015-ös iráni atommegállapodás tükrében.

A nemzetközi szerződés értelmében a perzsa ország csak polgári célokra használhatja nukleáris kapacitásának fejlesztését, magyarán az urándúsítást, cserébe pedig az ENSZ, az EU és az USA feloldotta az Iránnal szembeni, évek óta fennálló szankciók egész sorát.

John Kerry, amerikai külügyminiszter akkor úgy nyilatkozott: a megállapodással el lehetett érni azt, amit a szankciók révén sosem – az iráni nukleáris program kiterjesztésének megakadályozását, ráadásul az alku Teherán általi betartása megbízhatóan ellenőrizhető is. Persze a kritikus hangok már akkor is figyelmeztettek, hogy „kecskére bízni a káposztát” felelőtlen döntés lesz. Leginkább az izraeli miniszterelnök, Benjamín Netanjáhú és több republikánus képviselő szólalt fel a paktum ellen.

Most úgy tűnik, hogy Iránnak egyáltalán nincsenek békés szándékai. Teherán továbbra is nagyhatalmi pozícióra törekszik, leginkább a Közel-Keleten.

Ráadásul az Obama-kormányzat asszisztál az egészhez, hiszen a szankciók eltűnésével most már nyilvánosan köt kereskedelmi megállapodásokat Iránnal. Az amerikai Free Beacon című lap például októberben arról írt, hogy Teherán Boeing gyártmányú repülőgépeket vásárolna az Egyesült Államokból, melyeket a perzsa ország könnyen átalakíthatna katonai eszközökké. De Irán Moszkvával való szoros kapcsolata sem segít az egyre inkább elhűlő Washington-Teherán viszony javításán.