Meghökkentő, de igaz: a közszolgálati osztrák adó Magyarország ügyében most kivételesen a tényeknek járt utána, pedig az nem szolgált osztrák érdekeket, és megvizsgálta vajon meddig tartott az 1956-os magyar menekültek iránti lelkesedés Ausztriában. A kutatás eredményeit „A segítőkészség törékeny mítosza” címen tette közzé. A magyar menekülteket az elején mindenki lelkesen segítette, de 1957 januárjában már töredezni kezdett az egységesen pozitív hangulat. Már megjelentek kommentárok az újságokban, amelyekben a magyar menekülteket „parazitáknak” nevezték. Azt írták, miért kellene olyanokon segíteni, akik láthatóan jól tápláltaknak tűnnek. Sok osztrák panaszkodott, hogy a magyar menekültek ingyen használják a villamost, mondta Franz Jonas bécsi főpolgármester januárban. Az osztrákok kezdtek kifejezetten agresszíven viselkedni a magyarokkal, amikor azok már nem gyerekként szorultak segítségre, hanem bementek kávéházakba és boltokba és ott netán másként viselkedtek, mint azt elvárták volna tőlük. (Kissé érthetetlen, hogy a sok ingyenélő hazai történész eddig miért nem olvasgatott bele az egykori osztrák sajtóba – főként akkor, amikor naponta érkezik külföldről letolás a „magyarok” címére az állítólagos nagyszerű osztrák és nyugati nagylelkű fogadtatás „elfelejtéséről”.)

A francia „Újságírók és Médiainformációs Megfigyelő” portálja „A magyar Népszabadság napilap bezárása a francia média fantazmagóriái és a valóság között” címen hosszabban ír arról, hogy a francia média éppen csak a tényeket hanyagolja el a Budapestről elvbarátaiktól kapott fantazmagóriák kedvéért, amikor a terjesztett példányainak zuhanása miatt csődbe jutott egykori MSZMP-pártlapról írnak olyan zöldségeket, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság. Magyarország olyan ország, ahol még a Népszabadság bezárása kapcsán sem alakult ki e téren olyan helyzet, ami miatt irigyelhetnék Franciaországot – szögezi le a média szakportál. Ezután idézi a francia kommunista L’Humanité napilapot, mely Népszabadság-nekrológjában emlékeztet arra, miként volt olvasható a lap címlapja alatt a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó, és hogy a lap miként segítette hatalomba az olyan embereket, mint az oligarcha Gyurcsány Ferenc, akinek nagy része volt abban, hogy Magyarország Görögország méretű csőd szélére kerüljön.    

Hasad az EU: Merkel Putyinnak tálal fel diplomáciai győzelmet címmel a külpolitikai hírportál arról számol be, hogy most történt meg az a ritka eset, amikor az EU legnagyobb hatalmai, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nem tudta akaratát érvényesíteni a többséggel szemben és még egy olyan közös nyilatkozatra sem tellett az erejükből, amely nemhogy további szankciókat jelentett volna be Oroszországgal szemben, de még a szankciókat meg sem említette.   /A cikk elején nagyméretű fotó látható, amelyen Putyin és Orbán Viktor beszélgetnek látható baráti bizalommal./ A cikk ebből azt az egyértelmű következtetést vonja le, hogy a német kancellár hatalma és befolyása tovább gyengül az EU-ban.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap Facebook oldalán felszólította olvasóit, hogy az amerikai külügyminisztériumot olyan statisztikai adatokkal lássák el, amelyek összehasonlítják Irakot Szaddám HUszein és az amerikai uralom idején. Hozzátette: „Tegnap ’az emberi jogok szószólói’ ismét bombáztak egy temetői menetet. Ezúttal az iraki Dakukban, ahol egyetlen militáns sincs”.

Az egyiptomi hatóságok az Iszlám Államnak szánt osztrák fegyverszállítmányt foglalt le. Az osztrák külügyminisztérium viszont azt állítja, az elmúlt években semmiféle, Egyiptomba irányuló fegyverszállítmányt nem hagyott jóvá. Az egyiptomi belügyminisztérium viszont megerősítette a hírt, miszerint osztrák Steyr gyártmányú AUG 5.56 x 45 mm-es kaliberű rohamfegyver szállítmányról volt szó. Az ausztriai kleinramingi székhelyű vállalat ellen az USA 2006-ban szankciókat vezetett be, mert Iránt fegyverekkel látta el.

Az Egyesült Államok nemcsak elutasította azt az orosz javaslatot, hogy diplomatákat küld az amerikai elnök választás ellenőrzésére, de egyes államokban – mint Oklahomában, Louisianában és Texasban – közölték, ha orosz ellenőrök bukkannak fel, azokat bűnözőknek fogja tekinteni és ennek megfelelően fog eljárni velük szemben. Még az idén Oroszország személyesen hívott amerikai választási megfigyelőket saját, szeptemberi parlamenti választásaira. Összesen 774 választási monitor érkezett Oroszország 63 országból.

Hillary Clinton legújabban kiszivárogtatott e-mailjei azt mutatják, hogy azt tanácsolták neki, „mészárolja le Donaldot, amiért Putyinnal haverkodik”, vagyis azt, hogy Donald Trump republikánus elnökjelöltet teljesen hozza hírbe az orosz elnökkel azért, hogy elterelje a választók figyelmét Clintonnének az Iszlám Állammal kapcsolatos stratégiájáról.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Kirby kijelentette, Szíriában az amerikai haderőnek nem súlyponti kérdés az an-Núszra Front elleni harc. Korábban Putyin elnök azt vetette az USA szemére, hogy a Dzsabat Fatah as-Sam (az al-Nuszra Front új neve) terrormilíciát Aszad szíriai elnök elleni harcra használja.

A fősodratú sajtó munkáját gyakran bíráló, a Guardian brit napilap nyomán szarkasztikusan „Off-Guardian”-nek nevezett portál szerint az egykor tisztességes Guardian Amerika-szolgálatban már lejjebb nem csúszhat, mint amikor egy, a szíriai Aleppóban tevékenykedő terrorista vezérrel mondatja ki, hogy nincsenek an-Núszra-féle terroristák Aleppóban.

Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök vasárnap „beismerte”, hogy fegyvernyugvási megállapodást kötött Kínával pekingi látogatásán a Nyugat-Fülöp-szigeteki-tenger (értsd: Dél-Kínai-tenger) területi vitáival kapcsolatban és megkérte a kínai vezetést, hogy a Fülöp-szigetekekiek ismét halászhassanak a Scarborough zátonynál, jelenti a vezető Fülöp-szigeteki hírportál.

Igor Hovajev, Oroszország manilai nagykövete közölte: Oroszország készen áll arra, hogy bármilyen módon segítse a Fülöp-szigeteket, és várja „a kívánságlistát”, amelynek alapján a két fél le tud ülni tárgyalni.  

(A muzulmán migránsokat magához ölelő Németország iraki keresztényeket irgalom nélkül deportál:) A 27 éves  észak-iraki katolikus Nasim Hirani és 25 éves szintén katolikus felesége nem akart hinni szemének, amikor néhány napja kinyitották azt a levelet, amit a szövetségi migrációs és menekültügyi hivataltól kaptak. Abban ugyanis az állt, hogy a már Németországban most júniusban született kislányukkal együtt el kell hagyniuk Németországot, mert ha nem teszik, deportálják őket. Hirani elmondta, ha Irakba visszamennének, az életüket veszélyeztetik. 

A Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány felmérést készített az amerikaiaknak a szocializmussal kapcsolatos nézeteiről. E szerint az ezredforduló környékén születettek 32 százaléka úgy tudja, hogy George W. Bush elnöksége idején több embert öltek meg, mint Sztálin idején.

Kína két szabadkereskedelmi egyezményt állít össze az ázsiai csendes-óceáni térségre, ahogyan a TPP előremenetele lassul címmel a jelentés arról számol be, hogy az USA és a térség közötti tárgyalásokat e hónapban zárták le és azt a 12 aláíró országnak a következő két évben kellene ratifikálnia. A résztvevő országok: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnam és az USA. Ezek hozzák létre a világ GDP-je mintegy 40%-át. Csakhogy a kínai külügyminisztérium október elején bejelentette egy új megállapodás tervének elkészítését azzal a céllal, hogy a csendes-óceáni térségben modellt hozzon létre egy jövőbeni gazdasági együttműködésre Free Trade Area of the Asia-Pacific (FTAAP) néven. Ezt a tervek szerint november 19-20-án mutatnák be az Ázsia-Csendes-Óceáni Gazdasági Együttműködési csúcson. Október 11-én a 16 ország képviselői Kínában pedig tárgyalni kezdtek egy Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségi (RCEP) javaslaton. Ennek alapján az ASEAN (Dél-kelet Ázsiai Nemzetek Szervezete)  képezi, valamint a meglévő szabadkereskedelmi megállapodások Kína, India, Ausztrália, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland között. Az FTAAP hasonlóbbnak tűnik a TPP-hez, de a TPP-országokon kívül abban helyet kap Oroszország, Tajvan és minden RCEP ország India kivételével. Az utóbbi kettőt a Stratfor elemző intézet összehasonlította és azt állapította meg, hogy az RCEP előnyösebb lenne Kína számára a TPP-nél.