A Google kereső 2016 októberi, „automatikus kiegészítő” térképe azt mutatja, hogy milyen szó ugrik fel elsőre, ha valaki begépel egy országnevet. Ha beütjük azt, hogy „Magyarország miért", akkor a Google erre elsőnek a „rasszista” jelzőt dobja ki. A színes térképen Magyarország földrajzi helyén a trikolór látható ezzel a felirattal: „oly rasszista” („so racist”). Németország után például az „oly gazdag”, Lengyelországnál az „oly katolikus”, Dániánál „a világ legboldogabb országa”, Ausztriánál „nincs a NATO-ban”, Romániánál „ROU”, Oroszországnál „Szíriát bombázza”, Spanyolországnál és Portugáliánál egyaránt „oly szegény”, Szlovákiánál „nincs a FIFA-ban”, Csehországnál „ateista”, Szerbiánál „oly jó vízilabdában” ugrik be. 

Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Bob Dylan fütyül a Nobel-díjra – jelenti a svéd hírportál. Nem akarja elismerni a kitüntetést, és nem is akar erről kotyogni december 10-én Stockholmban. Azt sem akarja, hogy valaki átvegye helyette. Dylan nem is reagált a díjra napokon át. A 75 éves kitüntetett rock ikon egy ohiói koncert alkalmával beszélt róla egy ügynökével, akinek kifejtette, hogy elítéli a díjat, a figyelmet, amit az kapott és magát Svédországot, mint „egy díjakkal megszállt kis szar, sarkvidéki országot”. Ezután mobilján még küldött egy üzenetet Alfred Nobelről és a díjat odaítélő bizottságról, akiket hajlott hátú sznoboknak nevezett. Olyanoknak, akik már régen otthagyták az aktív életet és most kiöltözve, keselyűkként, irigykedve pislognak az irodalmi csatatérre. Azt is üzente, hogy Nobelt magát nem tekinti többnek, mint egy megtollasodott „dinamitosnak”. („För övrigt anser jog Nobel inte vara mer än en förmögen dynamitard.”) „A bizottság minden évben valamilyen mizantróp könyvet vakar elő, amely elkerülhetetlenül unalmat és apátiát idéz elő az olvasók körében. Nobelt mindig a láncos kutyák érdekelték, míg én szabad lázadó voltam. Egy óceán választ el bennünket”.

Obama amerikai elnök Washingtonban Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel tartott találkozóján az EU megszorító politikáját bírálta. „Ezzel Németországra célzott és látványosan megerősítette” Renzit. Obama kifejtette, „a költségvetési szigor hozzájárult a növekedés lelassulásához Európában”. (Hazai neolibek egymás közt: „Ki a f…-om ez az Obama?”)

Egyértelműen nincs vége a feszültségnek az unióban Merkel menekültpolitikája ügyében. Olyannyira, hogy amióta Merkelt először kancellárrá választották most először kerül sor olyan CSU pártkonferenciára, ahol nem lesz jelen Angela Merkel CDU-pártelnök.

A WikiLeaks alapító Julian Assange elszigeteltsége mélyül címmel a szólásszabadság hazájának nagy lapja tomboló örömét fejezi ki a fölött, hogy Ecuador elvágta a londoni nagykövetségén négy éve menedéket élvező Assange internetkapcsolatát. A cikk megismétli a Putyin-Assange összeesküvés-elméletet, majd annak az amerikai kormány által hivatalossá tett változatát, vagyis hogy az orosz elnök a felelős a WikiLeaksen Clintont kínos helyzetbe hozó e-mailek megszerzéséért, de idéz egy tekintélyes informatikai szakembert is, aki szerint nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország és a WikiLeaks összejátszana.

Paul Magnette, Belgium vallon régiójának miniszterelnöke közölte, péntekig nem fogja jóváhagyni az EU-Kanada kereskedelmi megállapodást és nem hajlandó az időnyomás kedvéért azt aláírni.

Donald Trump, a Fehér Ház egyik várományosa a „Watergate-nél nagyobb botránynak” nevezte, hogy vetélytársa, Hillary Clinton amerikai külügyminiszterként magán e-mail szerverét használta és 33 ezer e-mailjét kitörölte. Ezzel, mondta a republikánus elnökjelölt, emberek és az egész ország biztonságát veszélyezteti. Erre mit tesz? – kérdezte. „Az Egyesült Államok elnöke akar lenni” – idézi önmaga kérdésére adott válaszát az iráni globális tévé angol nyelvű portálja.

Elárasztják a Twittert a Trump támogatóitól jövő antiszemita posztolások címmel a lap hosszú cikkét Bethany Mandel, 30 éves, New Jersey államban lakó újságírónő történetével kezdi, akit olyan súlyos antiszemita támadások értek, hogy vásárolt magának egy 22-es kaliberű pisztolyt. Arcképe alá olyanokat írtak, hogy kemencében a helye. De ilyen antiszemita támadások érnek több száz, Trumpot bíráló újságírót – olvasható az amerikai Rágalmazás Elleni Liga legújabb jelentésében. „Az antiszemitizmus évek óta erősödik Európában, de az Egyesült Államokban új méreteket öltött a Trump-kampánnyal”. Egy év alatt 2,6 millió antiszemita üzenetet posztoltak az USA-ban a Twitteren.

Cenzúratervek: Obama háborút hirdet az alternatív média ellen címmel a népszerű német  alternatív hírforrás azt írja, hogy Obama elnök az alkotmánnyal is szembemenve, Németországhoz hasonló módon akarja cenzúrázni  az alternatív médiumokat, mert azok – írja a portál – az embereknek a konszernek tulajdonában lévő médiumaiba vetett bizalmát aláássák. Obama az alternatív médiumok világát „vadnyugatnak” nevezte, ahol az államnak kurátori feladatot kell ellátnia. A portál úgy gondolja, az elnök még leköszönése előtt megindítja az általa kilátásba helyezett háborút.

Nikola Poposki macedón külügyminiszter azt vetette az EU szemére, hogy országa uniós csatlakozási folyamata már évek óta húzódik, noha Macedónia valamennyi csatlakozási kritériumot már 2009-ben teljesítette. Közölte azt is, a balkáni út lezárásával a menekültválságban Macedónia csökkentette az EU-ra nehezedő nyomást a és kifejezte azt az aggodalmát, hogy az ezért járó jutalom váratni fog magára.

Súlyosan antiszemita Donald Trumpnak a „nemzetközi bankárokat” elítélő szövege, mert az „akarva-akaratlanul” „a hagyományos antiszemita kacsának” adott hangot, amikor a republikánus elnökjelölt arról beszélt, hogy „Hillary Clinton titokban találkozik nemzetközi bankárokkal a globális szuverenitás elpusztítása megtervezésére azért, hogy gazdagabbá tegye ezen globális érdekhatalmakat, saját külön érdekeket képviselő barátait és adományozóit”. Ezek rasszista, antiszemita szövegek, vagyis olyanok, mint amikor vádak hangzanak el a „nemzetközi bankárokról, „a bilderbergesekről”, az Illuminatikról”, és „Cion bölcseiről”.

Arthur Cohn, a Svájcban élő, több filmakadémiai díjjal kitüntetett filmes Menekült ígéret, migránsfélelem címmel írt cikkében bevallja, személyesen ismeri és „imádja” Merkelt, „a nagylelkű humanistát”, és reméli, hatalmon marad. Felháborítónak tartja, hogy számos európai ország a menekültválságot „német problémának” tartja. Ezután váratlanul rátér az európai antiszemitizmus helyzetére, elsősorban Franciaországra, ahol, idézi egy francia országgyűlési képviselőt „még kisgyerekek sem mernek zsidóként felismerhetően mutatkozni nyilvános helyen”. (Magyarország, érthető okokból, kimaradt a cikkből.)

Az osztrák belügyminisztérium által létrehozott szakértői bizottság azt ajánlja, hogy Adolf Hitler Braunauban lévő házát szociális, jótékony vagy adminisztratív célra használják, mert a lerombolással tagadnák a történelmet.

A düsseldorfi rendőrség letartóztatott egy migránst, aki október 2-án megerőszakolt a templomból hazafelé tartó 90 éves nagymamát.

Így kommentálta az indiai napilap azt, hogy Narendra Modi, a Kasmír egy részét gyarmati sorban tartó India elnöke egy kasmíri területen végrehajtott hadműveletet dicsérve azt az izraeli hadsereg tetteihez hasonlította: „Izrael katonai és titkosszolgálatát a világ legjobbjai közé sorolják és az idegen területen – főként Palesztinában – tevékenykedő militánsok elleni fedett műveletekben jeleskednek”.