Amerikában dübörög a sajtószabadság.

A WikiLeaks már szombaton bejelentette, hogy  lényegében elzárták a londoni ecuadori nagykövetségen élő Julian Assange-ot az internettől, mert

Az ország külügyminisztériuma közleményben tudatta, hogy Ecuador tartja magát ahhoz az elvhez, hogy nem kíván beavatkozni más államok belügyeibe. 

Az angol BBC – aki beszámolt a hírről – nem tesz említést arról, hogy az amerikai elnökválasztást óriásvállalatok, pénzemberek és strómanok szokták befolyásolni. Az ő pénzüket persze nem utasítja vissza egyik jelölt sem. 

A WikiLeaks azóta napi rendszerességgel hoz nyilvánosságra ezerszámra különféle dokumentumokat, és adagolva teszi közzé Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt kampánystábját vezető John Podesta meghackelt elektronikus levelezéseit, amelyek között sok, a választási hadjáratára nézve kedvezőtlen információ is szerepel.

Az Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó Assange október 4-én jelentette be videokapcsolaton keresztül tartott berlini sajtóértekezletén, hogy három ország kormányát érintő, egymillió újabb dokumentumot szivárogtat ki a portál még az amerikai elnökválasztás előtt, és a kiszivárogtatások között lesznek jelentősebbek, egyebek között a háborúval, a fegyverekkel, az olajjal, a Google internetes vállalattal, valamint az amerikai elnökválasztással kapcsolatosak is.

A WikiLeaks alapítója ellen 2010-ben adtak ki európai elfogatóparancsot, miután egy svéd nő feljelentette nemi erőszak miatt. Hogy őrizetbe vételét és kiadatását megelőzze, Assange menedéket kért Ecuador londoni nagykövetségén, és azóta is ott tartózkodik, immár több mint négy éve.

Az ecuadori külügyminisztérium keddi közleményében leszögezte, hogy az Assange-nak adott politikai menedékjog továbbra is érvényben van.