Vona Gábor kijelentette, pártja csak akkor szavazza meg az alkotmánymódosítást november 8-án, ha az a letelepedési kötvényre is kiterjed és hatályon kívül helyezik az arról szóló jogszabályt. Érdekes Vona hozzáállása azután, hogy pártja kvázi bojkottálta a kvótanépszavazást, nem kampányolt, nem buzdította szavazóit a részvételre, ami igencsak ellentmondásos egy nemzeti érzelmű párt részéről. A népszavazás után, mikor felvetődött az alkotmánymódosítás ötlete, Vona elsőként reagált az ellenzéki pártok vezetői közül, hogy a Jobbik konstruktív ellenzékként támogatja majd az Alaptörvény módosítását. Most úgy látszik mégis értelmezési kérdést és politikai rivalizálást csinálna egy nemzeti ügyből.

Soros, ha rajta múlna, gigantikus összegeket költene a többnyire illiberális, intoleráns és antiszemita közegből érkező menekültek végleges letelepítésére és integrálására, nem pedig a migráció okainak legalább részbeni kezelésére, a menekülttáborokban meghúzódó milliók mielőbbi hazaköltöztetésének előmozdítására – írja a Hetek hasábjain a HVG munkatársa. A szerző arra a következtetésre jut, hogy azok, akik hisznek Sorosnak tévúton járnak, "nem hihetjük komolyan, hogy az iszlám hátterű bevándorlás nyílt társadalmakat teremtene Európában. Épp ellenkezőleg."

Érdekes fordulat következett be a német médiában az AfD-vel kapcsolatban. Míg a közösségi médiát brutálisan cenzúrázzák továbbra is Németországban, a televízióban úgy tűnik, létezik még sajtószabadság abban az országban is, ahol napokig nem mertek beszámolni a kölni molesztálásokról. Egy hamburgi konferencia után az ARD és az SWR csatorna is bejelentette, hogy többé nem fogják a híradóikban szélsőjobboldali jelzővel illetni az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot. A döntést persze nem üdvözli mindenki, az SPD szerint mindegy, hogy mit mondanak majd a híradókban, attól még az AfD egy szélsőjobboldali párt, idegengyűlölők és szélsőségesek gyülekezete.