UNESCO: kérdéses, hogy a zsidóknak van-e köze a Siratófalhoz
Pörge Béla
2016.10.13. 22:28
Az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete, csütörtöki határozatában megkérdõjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fûzõdõ kapcsolatát - értesült a Háárec címû újság.
JERUZSÁLEM, 22:28
Az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete, csütörtöki határozatában megkérdőjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fűződő kapcsolatát – értesült a Háárec című újság.
Az Izraelt elsősorban a jeruzsálemi szent helyekkel kapcsolatban elítélő határozatot a palesztinok Egyiptommal, Algériával, Marokkóval, Libanonnal, Ománnal, Katarral és Szudánnal közösen terjesztették a testület elé.
Tovább folyik az UNSECO abszurd színháza. Ha azt mondjuk, hogy Izraelnek nincs köze a Templomhegyhez és a Siratófalhoz, az olyan, mintha azt mondanánk, hogy Kínának nincs köze a kínai falhoz, és Egyiptomnak a piramisokhoz"
— bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a döntést.
Az újság internetes honlapja szerint az izraeli diplomaták erőfeszítéseinek köszönhetően egyetlen európai ország sem támogatta a döntést, amely a Jeruzsálem óvárosában lévő Mecsetek terét és az ott található Siratófalat csakis muzulmán szent helyként ismerte el. Az UNESCO Izraelt elítélő határozata nem veszi figyelembe a zsidóságnak a Templomhegyhez, valamint a mecseteknek otthont adó terasz nyugati támfalához, a Siratófalhoz fűződő történelmi kapcsolatát – írta a lap.
A döntést huszonhat állam szavazta meg hat ellenében, huszonhat tartózkodással. Az izraeli lobbizás eredményeképp Franciaország, Svédország, Szlovénia, Argentína, India és Togó megváltoztatta eredeti szándékát, és a határozati javaslat támogatása helyett tartózkodott a szavazáson. Ellene voksolt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Litvánia és Észtország.
A világ semmilyen szervezete sem állíthatja, hogy nincs kapcsolat a zsidó nép és Izrael földje, illetve Jeruzsálem között. Az a szervezet, amelyik ezt teszi, egyszerűen szégyent hoz magára"
— jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államelnök az UNESCO döntésével kapcsolatban.
Továbbra is arab nevén Haram al-Sarifnak nevezik a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt, valamint arab néven megnevezve nem említik a Siratófal zsidó vagy keresztény valláshoz fűződő kapcsolatát sem.
A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot. Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig. A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal.
Mint ismert, Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak. Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Jeruzsálem számos alkalommal cáfolta.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
