A "halálkamion” nyomozásról beszámolva Boros Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese, Szabó Csaba, az NNI nemzetközi bűnözés elleni részlegét irányító parancsnoka, és Robert Crepinko, az Europol embercsempészet elleni központjának vezetője osztott meg számos fontos, eddig a közvélemény előtt ismeretlen részletet.

Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőjeként nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra, többször is a rendőrség látókörébe került kábítószerrel való visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt.

Egy másik gyanúsított pedig azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában ittas vezetésért keresték. Õ szervezte a bolgár sofőrök beosztását és hangolta össze a szállításokat. A sofőrök jellemzően rossz anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár állampolgárok voltak.

Boross Zoltán, alezredes elmondta, hogy a szervezett bűnözők illegalitást segítő módszerei miatt az embercsempészetből származó pénz pontos mennyiségét és útját sem tudták feltérképezni a nyomozó hatóságok, csupán annyit lehet tudni, hogy a haszon nagy része Afganisztánba került.

Boross Zoltán pedig kitért arra is, az embertelen szállítások során többen rosszul lettek, elájultak a levegőhiány miatt. A szállításokról szólva közölte: az afgán főszervező a Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők csoportosították a migránsokat aszerint, hogy kinek mi az úti célja és ők "sétáltatták át" az illegális bevándorlókat a hajnali órákban magyar területre. A csoportokat – amelyek létszáma 7-től mintegy 100-ig terjedt – a bolgár sofőrök vették fel és szállították tovább. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is együtt haladt.

Az ügyben négy ember ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés, a többiekkel szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészet minősített esete miatt fog vádemelést javasolni a rendőrség, de ez várhatóan csak később történhet meg, mert az iratismertetés időt vesz igénybe. A gyanúsítottak között van, aki teljes beismerő vallomást tett, van, aki önmagára nem terhelő vallomást tett, és olyan is, aki mindent tagad.

A havala a korai középkori arab világ tradicionális vallási értékeire épülő, személyes kapcsolatokon és a bizalmon alapuló informális pénztovábbítási rendszer.

Lényege, hogy két, általában különböző országban levő személy vagy vállalkozás között teremti meg a pénzek továbbítását, akár perceken belül. Mivel a bankrendszeren kívül működik, ezért olyan országokban is alkalmazható, ahol hiányzik, vagy nem megbízhatóan funkcionál a bankrendszer.

Úgy működik, hogyha például egy pakisztáni vendégmunkás Londonból Karacsiba szeretne családjának 2000 fontot küldeni, két lehetősége van: a banki utat választja, vagy a havala rendszerének segítségével küldi az összeget. A bank jelentős utalási díjat számít fel a tranzakcióra, plusz a rúpiára történő átváltás is költséggel jár. Ha a második lehetőséget választja, akkor felkeres egy havalabrókert (hawaladar) Londonban, akinek odaadja az összeget, cserébe kap egy jelszót. A jelszót továbbítja családja felé, akik megkeresik a Karacsiban levő havalabrókert, akitől a jelszó bemondása után átveszik a pénzt, természetesen rúpiában. Az utalás költsége – szemben a banki tranzakciós díjjal és realizált árfolyamveszteséggel – 0,25 és 1,25 százalék között mozog.

A rendszer természetesen nem ebből az egy tranzakcióból áll. A pénzáramlás visszafelé is működik. Van, aki Karacsiból adott esetben pénzt akar küldeni Londonba. Az eljárás ugyanez, csak fordítva. A londoni havalabróker lényegében ugyanazt a pénzt adja oda például egy Londonban tanuló pakisztáni diáknak fontban, amit előzőleg a másik pakisztánitól kapott. Látható, hogy pénzáramlás nem történik, a pénz tulajdonképpen Londonban, illetve Karacsiban marad.

A havala előnye az igen kedvező ár. Nincsenek banki, illetve átváltási költségek. A havalabróker tevékenysége bürokráciamentes, nem üzemeltet irodaházakat, egyéb infrastrukturális hálózatot. Technikai eszközigénye egy (mobil)telefonra, telefaxra, esetleg egy számítógépre terjed ki.

Az ügylet rendkívül gyorsan (általában 24-48 órán belül, vagy akár ennél is hamarabb) intéződik, nem kell figyelembe venni hétvégi banki szünnapokat, ünnepnapokat, eltérő időzónákat. A brókerek ismerik egymást, megbíznak egymásban, a pénz útja akadálymentes akár a legeldugottabb szomáliai faluban is megkapja a pénzét a címzett.

A havala legális felhasználóinak szempontjából nem elsődleges szempont, de aki bűnös szándékkal alkalmazza annak a legfontosabb az, hogy a havala anonimitást, teljes névtelenséget biztosít és a pénzek eredetét sem kell benne bizonyítani senkinek.

A havala segítségével küldött összegekről egyes becslések szerint valószínűsíthető, hogy az informális pénztovábbítási rendszereken keresztülmenő összeg a globális pénzátutalások körülbelül egyharmadát teszik ki. Ez az egyharmad az USA pénzügyminisztériumának közlése szerint 2002-ben mintegy 115 milliárd dollár volt.

A terrorszervezetek és a bűnszervezetek sokszor a havalán keresztül vannak kapcsolatban egymással. A 2009-ben Indiában elfogott Naresh Jain a világ öt földrészén folytatott ilyenfajta tevékenységet. Ügyfelei között terroristák és kábítószerkereskedők is megtalálhatóak voltak. A hatóságok szerint Naresh szervezete évente mintegy két milliárd dollár tisztára mosására volt képes.