Az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésének gyanújával Németországban előzetes letartóztatásba helyezett szíriai "menekült", Dzsaber al-Bakr esete rámutat arra: tényleges a kockázata annak, hogy szélsőségesek keveredhettek a menekültek közé, egyszerű megoldások pedig nincsenek a problémára – írta keddi elemzésében a Spiegel Online német hírportál.

A terrorizmussal gyanúsított Dzsaber al-Bakr chemnitzi esete rámutatott arra, hogy valódi a kockázata annak, hogy szélsőségesek keveredhettek a menekültek, migránsok közé.

A Spiegel cikke részletesen beszámol al-Bakr történetéről, aki 2015 februárjában érkezett Németországba, négy hónappal később pedig a hatóságok úgy döntöttek, hogy maradhat az országban, három évre szóló tartózkodási engedélyt kapott. E hét hétfőre virradóra pedig elfogta a rendőrség. Minden jel arra mutat, hogy terrorcselekményt akart elkövetni abban az országban, mely menedéket nyújtott számára. A kérdés csupán az, hogy mikor radikalizálódhatott? A nyomozók azt valószínűsítik, hogy az Iszlám Állam állhat a háttérben.

Arra, hogy potenciális terroristák vannak a Németországba, vagy Európába érkező menekültek között, elegendő példa akad:

1. Razzia során egy schleswig-holsteini menekültszálláson lehetséges IS tagokat vettek őrizetbe.
2. Az ansbachi merénylő Németországban nyújtott be menedékkérelmet.
3. Az afgán fiú, aki nyáron Würzburgban baltával támadt az utasokra egy vonaton, kísérő nélküli menekültként érkezett az országba.
4. A párizsi merénylet elkövetői közül is többen 2015 novemberében érkeztek Európába a balkáni útvonalon keresztül.

Al-Bakr esete nyomán így Németországban ismét előkerült az a vita, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy a terrorkockázat tovább növekedjen a migránsok tömeges beáramlása által. A CSU a menedékkérők titkosszolgálatok által és a menedékügyi eljárások alatt történő teljesebb körű átvilágítását sürgeti. Ezzel egy hiányosságra felhívva a figyelmet: hogy 2015-ben sokan újabb és újabb személyazonosság alatt regisztráltak. Ez pedig nem lett volna lehetséges, ha a titkosszolgálatok megfelelően működnek együtt hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

A német hatóságok tehát egyrészt csak úgy tudják leleplezni a szélsőségeseket, ha már benne vannak a rendszerben; vagyis ha már szélsőségesként feltűntek titkosszolgálati szempontból vagy kapcsolatba hozhatók más szélsőségesekkel. Másrészt pedig a menekültügyi eljárás során lehet még kiszűrni a szélsőséges beállítottságot. 2015 például a szíreknek írásban kellett megindokolniuk menedékkérelmük okát, majd egy meghallgatáson kellett részt venniük. Aki viszont a válaszadáskor elég jól hazudik – azzal kapcsolatban, hogy melyik oldalon harcolt – átmegy a rendszeren.

Jelenleg 445 olyan menekültet tart számon a Szövetségi Bűnügyi Hivatal, akik terrorista szervezeteket támogathatnak – más menedékkérők véleménye által. Jelenleg 80 eljárás van folyamatban – ami négyszer több, mint az év elején volt.

Még azok a személyek is hozzájárulnak a terrorfenyegetettséghez Németországban, akik menekültnek adták ki magukat. De nem csak ők: jelenleg csaknem 500 iszlamista, kockázatot jelentő személyt tartanak számon az országban, akik terrorcselekményt követhetnek el. A terror viszont nem csak a migránshullámmal érkezett Európába. Ott volt például a Charlie Hebdo elleni támadás, vagy a koppenhágai merénylet. Mindkét merényletet az adott országban nevelkedett, fiatal terroristák követték el.

Az Iszlám Állam tehát másképpen is megoldotta, hogy terroristákat csempésszen Európába, a migránsútvonal csupán egy további lehetőségként adta magát.

(Spiegel)