Orosz - amerikai -kínai rakétaválság fenyeget?
Vincze Viktor Attila
2016.10.11. 18:58
Az amerikai rakétavédelmi rendszer a hadászati dominancia megszerzésének eszköze, ezért Moszkva és Peking megteszi a megfelelõ lépéseket a stratégiai egyensúly fenntartása érdekében, de Oroszország kész tárgyalni is Washingtonnal - jelentette ki Viktor Poznyihir altábornagy, az orosz fegyveres erõk vezérkara mûveleti fõosztályának helyettes vezetõje egy pekingi biztonsági fórumon.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer regionális komponenseinek fő feladata az, hogy előretolt védvonalat képezzenek Oroszország és Kína nukleáris erőinek és űrcsoportosulásainak blokkolásában – jelentette ki a tábornok, kiemelve, hogy a romániai és a lengyelországi telepítésű rakétavédelmi eszközöket Moszkva a rendszer ilyen összetevőinek tekinti.
Poznyihir szerint, noha Washington azt állítja, hogy rakétavédelmi eszközei nem irányulnak Oroszország és Kína ellen, arra nincsen jogi garancia. Az orosz katonai vezető úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egyebek között azért gátolják Genfben a fegyverek világűrbe telepítésének megakadályozását célzó orosz és kínai kezdeményezéseket, mert az amerikai globális rakétavédelmi rendszer továbbfejlesztése révén képessé válik alacsony pályán keringő műholdak megsemmisítésére is.
Az Egyesült Államoknak az a döntése, hogy többrétegű globális rakétavédelmi rendszert hozzon létre, nem áll összefüggésben az Irán és az Észak-Korea jelentette rakétafenyegetésre adott válasszal. Annak alapja mindenekelőtt az a törekvés, hogy katonai fölénybe kerüljön Oroszországgal és Kínával szemben"
– állította Poznyihir hozzátéve, hogy Washington igazi célja az orosz hadászati nukleáris erők esetében azok potenciáljának csökkentése, a kínaiak esetében pedig a teljes "lekapcsolás".
Az orosz aggodalmak szerint az amerikai Standard Missile 3-as (SM-3) elfogórakéta egy rombolóról felbocsátott 1A változatával 2008-ban sikerült már lelőni egy 250 kilométeres magasságban haladó műholdat, de az SM-3 2A modifikációja és a GBI (Ground-Based Interceptor) ellenrakéta ennél is hatásosabb lesz. Ezek a tengerről az orosz ballisztikus rakétákat már a gyorsulási szakaszban is képesek megsemmisíteni és nemcsak a ballisztikus röppálya középső szakaszában, ahogy azt amerikai részről állítják.
Poznyihir úgy vélte, hogy az amerikai rakétavédelem Mk-41-es kilövőállásai – ilyenek vannak, illetve lesznek Romániában és Lengyelországban, és ilyeneket telepítettek egyebek között az Európában állomásozó hadihajókra is – könnyen és rejtve alkalmassá tehetők 2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetésére, amelyek képesek elérni Oroszország egész európai területét.
Az orosz érvelés szerint a szárnyas rakéták tengeri indítóeszközeinek szárazföldi alkalmazásával Washington megsérti a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról megkötött egyezményt, amely csak az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépek kilövőállásainak telepítését engedélyezi.
Az orosz szakértők úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok abban bízik: rakétavédelme segítségével - a Gyors Globális Csapás (Prompt Global Strike) program keretében - büntetlenül lesz képes lehet atomcsapást mérni a világ bármely pontjára.
Az orosz tábornok hangsúlyozta, hogy ez veszélyes illúzió, mert Washingtont ez a rakétavédelmi ernyőtől remélt büntetlenség arra fogja ösztönözni, hogy egyoldalú lépéseket tegyen globális és regionális problémák megoldására.
Az orosz vezérkar szerint az amerikai rakétaelhárító rendszernek 2020-ra 50 GBI, több mint 200 THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) és mintegy 700 SM-3-as ellenrakéta, valamint több mint 40 hadihajó lesz a része, ami messze meghaladja azt a potenciált, amely az iráni és az észak-koreai rakéták semlegesítéséhez szükséges, és több száz rakéta elfogására lesz alkalmas.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
