Nemrég csapott le a Matthew hurrikán Haitire. Hogy miért fontos ez nekünk, két szóban össze lehet foglalni: környezeti migráció.

A természetes változások közé soroljuk többek között természeti katasztrófákat. Egy nagyobb árvíz, földrengés, vulkánkitörés vagy szélvihar több millió embert kényszeríthet arra, hogy tartósan vagy ideiglenesen elhagyja otthonát: például a Katrina hurrikán 2005-ös pusztítása után rengetegen elköltöztek New Orleansból.

Az ember saját maga is jelentősen átalakítja a környezetet, aminek következtében a helyben élők arra kényszerülhetnek, hogy elhagyják az otthonaikat. Ilyen például a Száhel-övezet, ahol a túllegeltetés miatt a talaj fokozatosan kimerült, a terület elsivatagosodott és az ott élők a túlélés érdekében kénytelenek voltak új otthont keresni. Nemcsak a föld termékenysége, hanem például az energiahordozók és ásványkincsek is nagy hatással lehetnek a migrációra. Az 1848-ban kirobbant kaliforniai aranyláz miatt több százezer ember költözött Kaliforniába, hogy szerencsét próbáljon.

A környezeti menekült kifejezést először Essam  El-Hinnawinak  használta az ENSZ Környezeti Programja keretében kiadott 1985-ös könyvében. Essem szerint az a személy a környezeti menekült, akinek ideiglenesen vagy véglegesen el kellett hagynia az életterét egy lehetséges környezeti veszély, vagy az életfenntartó ökoszisztémák megzavarása miatt. A környezeti menekülteket három különböző kategória szerint csoportosítja: 1. aki ideiglenesen elköltözik egy környezeti stressz következtében 2. aki véglegesen elköltözik a lakhelyéről élőhelyének végleges megváltoztatása következtében például egy duzzasztógát építése miatt 3. aki véglegesen elköltözik lakhelyéről, mert az már nem biztosítja az ember alapvető szükségleteit

Norman Myers szerint igazából nincsenek is tisztán környezeti menekültek, csak abban az értelemben, hogy a környezeti problémák élesítik a versenyt a termőföldért, ami elszegényedést okoz és növeli a jogtalan földhasználók számát. Ezek következtében egyre nő a politikai és etnikai konfliktus, ami végül elharapódzik, és könnyen erőszakba, háborúba torkollik. Mint tapasztaljuk, a háború egyenes következménye a migráció.

Richard Black is Myershez hasonló véleményen van. Szerinte kizárólag környezeti jellegű menekültek nem léteznek. A környezeti tényezők szorosan kötődnek politikai és gazdasági tényezőkhöz ebből kifolyólag szerepet játszanak a migrációban, de nem közvetlen oka annak. A környezeti menekült mint fogalom ráadásul a nemzetközi jog szempontjából is ismeretlen fogalom. Az ENSZ meghatározása szerint az számít menekültnek, aki nem térhet vissza saját országába, mert ott faji, vallási, nemzetiségi, társadalmi csoportbeli hovatartozása, vagy politikai véleménye miatt üldöztetéstől kell tartania. Aki valamilyen környezeti probléma miatt hagyja el otthonát arra viszont nem érvényes ez a definíció. Szóval hiába menekülnénk el bárhova is azért, mert nem tudunk a földben élelmiszert termelni, nem számítanánk menekültnek.

A környezeti feltételek a világon szinte mindenhol romlanak, ezért a világ vezetőire nagy teher hárul a környezeti intézkedések bevezetésében és azok szigorú ellenőrzésében. A globalizáció miatt a helyi migrációt részben globális folyamatok határozzák meg. Ezt nevezhetnénk a pillangó effektusnak is, miszerint egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán, tornádót idézhet elő a másikon. A népesség növekedése pedig egyre csak súlyosbítja a természeti csapások hatásait. Azaz egy hurrikán miatt, mivel egyre több ember él egy adott területen, egyre több lesz a halott és a sérült.

Egy kormányzatnak, hogy megelőzhető legyen a migráció, nagy hangsúlyt kell fektetnie a károk mérséklésére és a környezet helyreállítására.

Az IDMC,  migrációra szakosodott szervezet statisztikái szerint a környezeti katasztrófák miatt a világon 192 millió embernek kellett elhagynia otthonát 2015-ben. A migráció ezen kategóriájában 133 ország volt érintett. Leginkább Dél- és Kelet-Ázsia érintett a környezeti migrációban. Indiánban 37, Kínában 36, Nepálban pedig 26 millió ember kényszerült arra, hogy elhagyja a lakhelyét valamilyen környezeti hatás miatt.

Az ENSZ-főtitkár Ban Kimun szerint a Haitin lecsapó Matthew hurrikán miatt jelenleg 1,4 millió ember szorul azonnali segítségre. A nemzetközi szervezet 33 milliárd forintot szeretne összegyűjteni a károsultak részére.

– mondta a főtitkár.

Az időjárás miatt a hatóságok a haiti hatóságok szerint közel 400-an vesztették életüket, de más becslések szerint mintegy ezer ember halt meg. Hat évvel ezelőtt, 2010-ben is több mint kétszázezer ember halt meg a pusztító erejű földrengésben Haitin.