Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az egyesület elnöke bevezetőjében azt hangsúlyozta: különösen aktuális ez a téma, aktuálpolitikai üzenetet ad neki az alaptörvény módosítása. A miniszter felidézte, hogy a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület tagjai, akiknek fontos a nemzeti tudat, évtizedek óta összejönnek ősszel annak érdekében, hogy aktuális közéleti ügyekről beszéljenek. Hangsúlyozta, hogy a kormány úgy gondolja:

Balog Zoltán azt is kiemelte: az egyesület támogatja a magyar kormányt abban a törekvésében, hogy olyan alkotmánya, törvényei legyenek Magyarországnak, amely nem pusztán a túlélését, hanem a gyarapodását is szolgálja a Kárpát-medencében a magyar közösségnek. 

Ehhez szükség volt a népszavazásra, mondta  a miniszter, aki a reményét fejezte ki, hogy még novemberben sikerül az Országgyűlésben ennek a pártpolitikától független ügynek többségi támogatást szerezni. A tárcavezető úgy vélte, hogy az alaptörvény módosításának középpontjában Magyarország alkotmányos identitásának és kulturális önazonosságának védelme áll.

Martonyi János volt külügyminiszter, aki korábban töltötte be az egyesület elnöki posztját, pedig arról beszélt, hogy az európai identitás nem más, mint az egymásba kapcsolódó, egymásra épülő közösségi identitásoknak, a nemzeti identitásoknak az együttese.

– mondta a jogászként is elismert szaktekintélynek számító, volt külügyminiszter. 

Martonyi János szerint elérkezett az a pillanat, amikor a magyar alkotmányozónak ki kell fejeznie azt, hogy az ő véleménye szerint, miben is áll a nemzeti identitás, és az abból levezetendő alkotmányos identitás tétele.

L. Simon László volt kultúráért felelős államtitkár a kulturális Európa és az európai kultúra fogalmáról szólt, s kérdésként azt vetette fel, hogy vajon a kulturális Európa mennyiben és mihez nyújt identitáskeretet. Úgy vélte, nem lehet az európai identitást elválasztani a nemzeti identitások összességétől.