A baloldal legújabb drámájához Szabó Tímeáék ácsolták meg a színpadot, mégpedig október másodika délutánján. A baloldali lapok lelkendezve számoltak be az eseményről, amelyen a Párbeszéd párt társelnökei – Karácsony Gergely és Szabó Tímea – mellett ott voltak az MSZP prominens vezetői is, Hiller István és a pártelnök, Molnár Gyula.

Molnárnak neki is szegezték a kérdést a Párbeszéd társelnökei a rendezvényen, hogy az MSZP benne van-e a baloldali előválasztásos buliban, valamint azt, hogy lesz-e összefogás. A szocialisták elnöke talán hirtelen felindulásból, talán stratégiai meggondolásokból azonnal igent mondott a keringőre.

Végső soron lehet-e nemet mondani egy ilyen nyilvános felkérésre? A józan ész szabályai azt diktálják, hogy azonnal, csupa nagybetűs IGEN-t kell mondani.

A Magyar Idők csütörtöki cikke szerint ez az akció zavart okozott a szocik soraiban.

– nyilatkozta az MSZP egyik név nélkül nyilatkozó prominense az ellenzéki összefogással kapcsolatban.

Az MSZP-ben többen azt sérelmezik, hogy nem egyeztettek velük az összefogás kérdésében, az elnök saját hatáskörben döntött. Azzal kapcsolatban is értetlenkedett a tagság, hogy miért ismét nekik kell felemelniük a támogatottsággal is alig rendelkező Párbeszédet – írja a Magyar Idők.

Habár első ránézésre egy előválasztás jó ötletnek tűnhet, valójában ez nem áll érdekében sem az MSZP-nek, sem pedig Gyurcsányéknak.

A szocialisták jelenlegi szűk támogatottsága mellett csupán kínkeservesen adnának át akár egyetlen nyerő körzetet is, főleg úgy, hogy 2010 előtt még 176 választókörzet volt az országban, azonban az új választási rendszer révén lecsökkent a körzetek száma 106-ra, így felértékelődött az egyéni választókerületi győzelem. Márpedig olyan körzetet szinte biztosan nem fognak átengedni másnak, ahol egy baloldali jelölt biztos befutó.

A DK-nak hónapok óta stabil a támogatottsága. A pártot rendszeresen az 5 %-os parlamenti küszöb fölött vagy annak környékén mérik a közvélemény-kutatók. Amennyiben ez így marad, szinte biztosan bejutnak a parlamentbe és frakciót tudnak alapítani. Egy egyéni választókerületben elért győzelem óriási siker lenne a pártnak. Ehhez azonban egyedül nincs elég ereje Gyurcsányéknak, így valahogy meg kellene egyezni az MSZP-vel egy koordinált választókerületi indulást illetően.

Gyurcsány szeptember 22-én, egy, a Népszabadságban leközölt interjúban elmondta, hogy a budapesti választókerületek már le vannak zsírozva, arról megállapodtak az MSZP-vel. Ugyanerre enged következtetni a Magyar Idők azon információja, amely szerint Kunhalmi Ágnes egyezkedett Gyurcsánnyal, de erről nem tájékoztatta erről Molnár Gyula pártelnököt.

Az MSZP és a DK közeledése tarkón vágja a kicsiket, ugyanis azok biztos befutó baloldali körzetet nem fognak kapni. Amennyiben létrejön bármiféle megállapodás vagy együttműködés, az mindenféleképpen azt fogja jelenteni, hogy a Párbeszéd, az Együtt és ki tudja még ki, kaphatnak olyan választókörzeteket, amelyekben tuti a bukás, illetve ha szerencséjük van, egy-két billegő körzetet is.

Az előválasztás nem érdeke a "nagyobb" baloldali pártoknak, így az szinte biztosan nem fog megtörténni. A kérdés csak az, hogy mi módon gáncsolják majd el ezt az elképzelést úgy, hogy az a választók felé is elfogadható legyen.

Molnár Gyula és az MSZP érdekei azt diktálják, hogy kifelé, a választók felé megmutassák, hogy ők aztán igazán összefogáspártiak és mindent megtesznek ennek érdekében.

A legegyszerűbb módszer végső soron az lenne, ha az MSZP és a DK önként ajánlana fel körzeteket a kisebb pártoknak, azonban a törpepártoknak leosztott körzetekkel azok biztosan nem lesznek megelégedve.

Ez már nem Molnár és Gyurcsány problémája lesz, egyszerűen széttárják a karjukat, hogy "hát, mi aztán gálánsan felajánlottuk az együttműködést, sőt, még nagyvonalúak is voltunk. De persze mi a kezünket nyújtjuk és az egész karunk kell".

A Századvég legújabb felméréséből kiderül, hogy ha az LMP-t leszámítjuk – mert ők nem fognak össze senkivel –, akkor a teljes baloldal támogatottsága el sem eléri a kormánypártok támogatottságának felét. Akár a teljes népességben nézzük az adatokat, akár a biztos szavazó pártválasztók között.

Világosan látszik, hogy a jelenlegi támogatottság mellett a kis pártoknak esélye sincs az MSZP nélkül. Amennyiben a DK pártszövetségben indul a választásokon, akkor minimum 10 százalékot kellene szereznie a parlamentbe jutáshoz. Ha három párttal fogna össze (DK-Párbeszéd-Együtt), akkor már 15 százalék kellene – a Párbeszéd párt jelenleg 1-2 %-on áll a többi felmérés szerint. Az MSZP nélkül a kis pártok támogatottsága jelenleg mindössze 6-7 %.

A közös lista azonban éppolyan valószínűtlen, mint egy baloldali előválasztás. Ez a tanulság talán a DK-nak a legfájdalmasabb, ugyanis 2014 óta 4 képviselőjük van a parlamentben, így képtelenek frakciót alakítani és két év alatt egyetlen független képviselőt sem sikerült rávenniük a csatlakozásra (ugyanis a frakcióalakítási jog elnyeréséhez minimum öt képviselőre van szükség). Kétszer nem fogják elkövetni ugyanezt a hibát, különösen akkor, ha tartani, vagy épp növelni tudják a támogatottságukat.

Az MSZP-nél szintén minden helyre szükség lesz a listán, főleg akkor, ha érdemben nem tudják növelni a szavazótáborukat.