A német kormány katonapolitikai agytrösztjének, a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémiának (BAKS) szerdán kezdődött és csütörtökön befejeződő ülésén azt tárgyalják meg, hogy a migránshullámokkal szemben miként lehet fellépni katonai beavatkozással. Arról is tárgyalnak, hogy a déli országokból érkező tömegeket hadműveletek és állami segélyek kombinációjával miként lehet leállítani. A BAKS – olvasható a konferencia témájáról beszámoló német külpolitikai szakportálon – már a múltban is a tömeges kiáramlást és migrációt ismételten a nyugati társadalmakkal szembeni fenyegetettségnek tekintette.

Nagy visszhangot kapott a hazai sajtónkban Nils Muiznieks, a strasbourgi Európa Tanács emberi jogi biztosának a vezető amerikai lapban „Magyarország kötelessége a menekültek irányában” címmel  megjelent cikke (részletesen magyarul lásd itt). A szerzővel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a biztosi állása előtt a Soros Alapítvány programigazgatója volt.                           

A lap jelenti,  hogy egy holland vizsgálat szerint a két évvel ezelőtt a 298 utast szállító, Ukrajna fölött lelőtt a Malaysia Airlines Boeing gépet nagy erejű föld-levegő rakétával találták el, amelyet az orosz támogatást élvező szeparatisták kérésére Oroszországból teherautón vitték be, és még ugyanazon az éjjelen ki is vitték.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejezte Oroszország csalódottságát amiatt, hogy az Ukrajna fölött lelőtt MH 17-es malajziai repülőgép vizsgálatát a holland ügyészség politikailag motivált módon hajtotta végre. A „bizonyítékokat” (mely szerint a Boeing utasszállítót az ukrán szakadárok orosz rakétával lőtték le) az ukrán titkosszolgálatoktól kapták, noha e szolgálatok a katasztrófa részesei voltak – mondta Zaharova. Moszkvát pedig kizárták a vizsgálatban történő részvételből.

Az orosz védelmi minisztérium közölte: „orosz légvédelmi rakéták soha nem mentek át az ukrán határon”. A holland vizsgálat kizárólag két forrásra hivatkozik: az internetre és az ukrán titkosszolgálatra. „Ezért ezen információk és az azokból levont végkövetkeztetések tárgyilagossága aligha tekinthető hitelesnek” – idézi a globális orosz adó német nyelvű portálja a védelmi minisztérium közleményét.

Az osztrák bulvárlap feltette olvasóinak a kérdést: „Igaza van-e Orbán Viktor keményvonalas hozzáállásának a menekültválságban?” A szavazatok jelenlegi állása: 93,3 % igen, 6,7 % nem.

„Magyarország menekültlázadása” címmel ír a globális amerikai lap arról, hogy a Magyarországon vasárnap a migránsválságra adott válaszról szóló népszavazáson a felmérések szerint a választók jelentős többséggel fogják visszautasítani az EU menekültelosztási tervét. „A téma az, hogy vajon az EU akaratuk ellenére kötelezhet-e tagállamokat menekültek kvóta szerinti befogadására. Újabb uniós javaslatok értelmében a migránsokat közvetlenül a Közel-Keletről osztanák el az EU tagországokban.” Az ezt elutasító magyar miniszterelnök „sokak nevében beszél Közép- és Kelet-Európában”. Az EU-ban a magyar miniszterelnök ellen hangoztatott kritikák „nem mentik fel Európa vezetőit az alól, hogy humanitárius és politikai válságot zúdítsanak egy olyan kis országra, mint Magyarország csak azért, mert e vezetők nem mutatkoztak hajlandóaknak mérsékelni a menekültek folyamát vagy maximalizálni azok számát, akiket hajlandóak befogadni. Ha Brüsszel véget akar vetni a populista és nacionalista mozgalmak felé történő politikai eltolódásnak, akkor a korlátlan tömeges migrációval kapcsolatos jogos, széleskörű aggodalmak iránt kevesebb lenézést kellene tanúsítania” – írja a cikk. 

A svéd közszolgálati televízióban tegnap este lezajlott vitában elhangzott, hogy a jövőben ott nem szerepelhetnek a Svéd Demokraták pártjának képviselői, mert a pártot „fasisztának” nyilvánították. Ezt egy olyan hosszabb vita után döntötték el, amelyben arról volt szó, miként járjanak el azokkal kapcsolatosan, akiknek más a véleménye. Az amerikai „ő ezt mondta, ő azt mondta” típusú újságírás zsákutcás”, jelentette ki a tévé programigazgatója (nem Rákosi Máyás, hanem Jan Helin, aki korábban a svéd napilap, az Aftonblad kiadója volt, és már ott fasisztázta a Svéd Demokratákat).

„A Merkel-diktatúra nyomására” felmondta Kölnben, „a migránsbűnök városában” a Sartory termek tulajdonosa azt a szerződést, amelynek alapján a Compact magazin október 29-re a német városban tartotta volna meg ismert európai  hazafiak találkozóját – jelenti az osztrák független hírportál. A rendezvényt így az ausztriai Linz városában fogják megtartani. A szervezők öt számjegyű (euróban kifejezve) károkozást említenek és hangsúlyozták, ezzel súlyosan megsértették a vélemény- és gyülekezés, valamint a sajtó szabadságát.

Berlin-Moabitban, a német kancellár hivatalától kőhajításnyi távolságban lévő menekültotthonban a rendőrök egy 29 éves irakit lőttek le, aki egy olyan hatéves kislány apja volt, akit egy 27 éves iraki erőszakolt meg. A „Menedékotthonok vonzóvá válnak a pedofiloknak” című cikkében a lap azt írja, hogy az év első hónapjában a német menekültotthonokban 128 pedofil bűncselekményt regisztráltak, de szakértők szerint a ténylegesen megtörtént gyerekrontások száma ennél jóval nagyobb lehet.

Vasile Blaga, a román Liberális Párt társelnöke korrupciógyanú miatt kényszerült lemondásra – jelenti az amerikai portál európai kiadása. Blagát az ügyészségen hallgatták meg. E párt segítette államelnöki székébe Klaus Iohannis román elnököt. A liberális társelnök kenőpénzt fogadott el egy szerződés odaítélése fejében.

Megindult a Chengdu-Tilburg-Rotterdam expresszvonat, amely Kazahsztánon és Moszkván át „háztól-házig” 15 nap alatt szállít árut Kínából Hollandiába. Vagyis már van alternatívája a hajóútnak. Chengduból pedig számos kínai városba, valamint Vietnamba és Dél-Koreába van vonat összeköttetés. Allard Castelein, a rotterdami kikötő hatóság igazgatója kijelentette, hogy „Rotterdam már most is a kínai teherfuvarozás legfontosabb európai célpontja. E kétirányú tehervonat közlekedéssel gyors, szárazföldi összeköttetést sikerült teremteni.

„Népirtás: vajon ellenáll-e Barcelona ikonikus óriás emlékműve az elpusztítására szólító követelésnek?” címmel a hírügynökség angol nyelvű portálja arról számol be, hogy a katalán függetlenséget szorgalmazó Candidature d’Unitat Popular (CUP) párt barcelónai részlegének három képviselője követelte, hogy a városból távolítsák el Columbus gigantikus szobrát, mivel az „dicséri Amerika meghódítását”. Felhívásukban az olvasható,  hogy az 1888 óta álló szobor a gyarmatosítást, az elnyomást és az indiánok szegregációját jelképezi. Azt is követelik, hogy az emlékmű talapzatát is távolítsák el, mert azon Ferdinánd király és Izabella királynő méltatja Columbust és patrónusait. A szobrot múzeumba kell vinni – olvasható a követelésben – és helyére egy olyan emlékművet kell emelni, amely a gyarmatosítás áldozatainak és az ellene felkelőknek állít emléket. Szintén követelik, hogy távolítsák el Antonio López – Comillas márkija – rabszolga kereskedő szobrát. Ada Colau Barcelona polgármestere támogatja a javaslatot. Õ már tavaly a 900 000 euróba kerülő Columbus napi katonai parádé alkalmával Columbus napját „népirtásként” jellemezte.