Domokos László a Magyar Időknek adott interjúban arról beszélt, hogy a járulékcsökkentés nemcsak egy lehetőség a kormány számára, hanem egy szükséges lépés kell, hogy legyen. Mivel rendben van az ország gazdasága, így nyugodtan elindulhat a kormány ebbe az irányba.

Arra a kérdésre, miszerint mennyiben javítaná az ország helyzetét a járulékcsökkentés, az Állami Számvevőszék vezetője elmondta: "A társadalombiztosítás bevételeit egyfelől a magánszemélyek járulékbefizetései, másfelől azok az összegek adják, amelyeket a vállalkozások rónak le szociális hozzájárulási adó címén. A tételek csökkentése növelhetné a fogyasztást, gyarapíthatná a megtakarításokat, s a lakossági állampapír-vásárlások révén akár az államadósságot is kedvezően befolyásolhatná. De serkenthető a beruházási kedv is: a kiengedés új befektetőket csábíthatna Magyarországra, így növelve az állásajánlatok számát. Jól látható, hogy az intézkedéshez előnyök sora fűződhetne. Arra persze nagyon kell ügyelni, hogy a lépés ne ingassa meg a nyugdíjkasszát, s ne befolyásolja hátrányosan az egészségügy finanszírozását. Úgy vélem, a nem várt hatások könnyen elkerülhetők."

A szakértő kitért arra is, hogy bár egyszázaléknyi csökkentés 90 milliárdos kiesést jelentene az állami kaszának, az adóbevételek mégsem maradtak el a tervezettől, sőt túlhaladták azokat – amelyben döntő szerepet játszanak a feketegazdaságot visszaszorító intézkedések.

Domokos az interjúban felvázolta, hogy milyen ütemterv szerint lehetne véghezvinni a mérséklést: "A részletek meghatározása politikai döntés, s mint ilyen, a kormány feladatkörébe tartozik. Annyit azonban megjegyeznék, hogy a jelenlegi viszonyok között komoly előnyökkel kecsegtet az elképzelés, a járulékcsökkentésre így mihamarabb sort kellene keríteni. Ugyanakkor érdemes volna arra kérni a munkaadókat, hogy a kiengedés fejé­ben emeljék dolgozóik bérét – ezt az igényt a kormányzat a bértárgyalásokon érvényre is juttathatná. Ez ügyben persze fontos a hatékonyság és a teljesítmény növekedésének kikötése is, vagyis béremelésben azok és olyan mértékben részesülhetnének, akik többet és jobban dolgoznak. A járulékcsökkentéssel így az állam összetett folyamatot indítana el: mérsékelne a terheken, változó nagyságú, de széles körű béremelés következhetne be, miközben fejlődne, jobban működne a gazdaság. Röviden, versenyképesebb lenne az ország. A teherenyhítés jelentős költségvetési hatása miatt egyébként úgy gondolom, a járulékcsökkentés több lépcsőben, s akár több éven keresztül történhetne meg."

(Magyar Idők)