Azt hiszem nincs olyan nőismerősöm, aki ne ismerné Bridget Jones naplóját. Pontosabban ne tudna szó szerint idézni belőle, ha a helyzet úgy kívánja. Bridget népszerűségét jól mutatja, hogy a botrányosan szar második rész is képes volt 270 millió dolláros bevételt elérni a mozipénztáraknál. Féltem is tőle, hogy a készítők ezúttal is csak egy újabb bőrt akarnak lehúzni a szingli, duci, de mégis nagyon szerethető angol csajról. Szerencsére nem ez történt. Legalábbis nem teljesen.

15 év alatt Bridget a vodkát borra, a bulvárhíreket pedig külpolitikára cserélte. 43 éves korára sikerült letennie a cigit és ennek ellenére lefogyni az anno hőn áhított versenysúlyba. Ami persze továbbra sem változott, az a szerelmi élete. Ismét egyedül ünnepli a születésnapját, vagyis legfontosabb jelzője, a szingli megmaradt.

Az események és új barátnője (Sarah Solemani) hatására azonban rövid idő alatt két gyors szerelmi légyottra is sor kerül az életében, és az egyik maradandó következménnyel jár. A kérdés persze, hogy vajon ki az apa? Kár, hogy a film egyetlen percre sem kelti fel a nézőben a kétséget: a sármos amerikainak (Patrick Dempsey) egyetlen pillanatra sincs esélye az örök nagy Õ, Mr. Darcy (Colin Firth) ellen.

Ez, ahogy a kötelezően elvárt happy end sem a fő probléma a filmmel. A legnagyobb baj, hogy hihetetlen jellemfejlődések (Bridget) párosulnak hihetetlen szitukkal. Kizártnak tartom, hogy egy Bridget-féle csaj 15 év alatt külpolitikai szakértővé váljon. No nem azért, mert ennyire buta lenne (bár kétségtelen, hogy sem mi, sem Darcy nem az eszéért szeretett bele), hanem mert alapból nem érdekelték ezek a kérdések egy cseppet sem. Csak annyit mondok, Csecsenföld. Azt sem tartom elképzelhetőnek, hogy egy Darcy-féle férfi egyetlen pillanatra is részt venne egy ilyen hármas felállásban és tűrné, hogy rajta röhögjön mindenki.

Mindettől függetlenül 40-45 percig rendkívül szórakoztató az új film, külön kiemelném a behozott új karaktereket (Emma Thompson és a már korábban említett Sarah Solemani brillírozik) és kár lenne tagadni, hogy néhány jelenet kellemes emlékeket idéz fel. Kár, hogy a film második része elúszik a giccsben és a nyálban, és nem tudunk olyan önfeledten örülni Bridget boldogságának, mint 15 évvel ezelőtt. Akkor kövéren, leopárd mintás bugyiban és edzőcipőben csinált hülyét magából Darcy egyetlen csókjáért. Most tökéletes alakkal, tökéletes ruhában, tökéletes helyszínen mondta ki az igent. Sajnos az egész túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.