Története leggyengébb fővárosi eredményével, a szavazatok 21,6 százalékával győzött a berlini törvényhozási választásokon a szociáldemokrata SPD. Angela Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU támogatottsága pedig ugyancsak történelmi mélypontra zuhant.

A kereszténydemokraták az első hivatalos eredmények szerint 17,6 százalékkal végeztek a második helyen, ez a szám 2011-ben még 23,3 százalék volt. A CDU a berlini tartományi választással alulmúlta eddigi legrosszabb eredményét, az 1948-ban elért 19,4 százalékot.

A választás nagy nyertese az eurokommunista Baloldal, valamint a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD). Előbbi a 2011-es 11,7 százalékról mostanra 15,6 százalékra tudta növelni támogatottságát, míg utóbbi 14,2 százalékos eredménnyel mutatkozott be Berlinben.

A Zöldek a fővárosi választáson kismértékben, ám rosszabbul szerepeltek, mint a korábbi választáson. A menekültpárti Zöldek a 2011-es 17,6 százalék után most 15,2 százalékos eredményt tudtak felmutatni. A Zöldek ismét Berlin „legszínesebb”, többnyire a bevándorlók által lakott negyedekben értek el jó eredményt.

A liberális FDP a szavazatok 6,7 százalékát szerezte meg, míg ezzel visszakerültek a berlini képviselőházba. A korábban hatalmas feltűnést keltő Kalózpárt pedig ezúttal nem érte el az 5%-os bejutási küszöböt.

A berlini választások egyik következménye, hogy az SPD-CDU elveszítette többségét, így három pártra van szükség a kormányalakításhoz. A Merkel-féle CDU várhatóan ellenzékbe kényszerül, ugyanis a legnagyobb esély egy SPD-Baloldal-Zöldek koalíció megalakításra mutatkozik.

Ugyanakkor a berlini választás a szövetségi kormány egészére, a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciójára, azaz a néppártokra nehezedő nyomást is erősíti, hiszen nemcsak a CDU, hanem az SPD is gyengült, és Berlin már a harmadik tartomány, ahol a változó erőviszonyok miatt a két párt nem tud egymással nagykoalíciót kötni, ami megkérdőjelezi pozíciójukat tömegpártként.

(Berliner Morgenpost, MTI, Merkur)