" Mi vagyunk Soros ellenzéke”

Kétharmad

elemzés, századvég

Századvég: a szavazók többsége elutasítja a népszavazás bojkottját

888.hu

2016.09.13. 22:28

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint emelkedett a kötelezõ betelepítési kvótáról szóló népszavazáson való részvételi hajlandóság, és még a baloldali szavazók körében is elutasított a referendum bojkottja.

Az alapítvány kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta:

a magyar közélet egyik leghangsúlyosabb, a közbeszédet leginkább meghatározó témája jelenleg az október 2-án tartandó kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás."

A Századvég a kvótanépszavazással kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.

A szeptember elején készült kutatás eredménye szerint a választópolgárok 55 százaléka biztosan részt venne a referendumon. E tekintetben – mint írták – kismértékű emelkedés tapasztalható, augusztusban ugyanis a biztos részvételüket jelzők aránya 52 százalék volt. További 22 százalékuk valószínűleg elmegy, a távolmaradók aránya pedig összességében 20 százalék körül alakul.

Kitértek arra is, hogy

több politikai szereplő kampányol a népszavazás bojkottja mellett."

A Századvég felmérése szerint azonban ezzel az eszközzel a társadalom döntő többsége, a lakosság több mint négyötöde (81 százaléka) nem ért egyet. A referendum bojkottja minden politikai önbesorolás szerinti kategóriában, a jobboldaliak 91, a középen állók 82 százaléka és még a magukat baloldalinak vallók körében (51 százalék) is többségében elutasított.

A kutatás alapján a népszavazás kimenetelében a "nem"-ek jelentős többsége várható. Azt írták: az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésre a megkérdezettek 78 százaléka "nem"-mel szavazna, az "igen"-ek aránya ezzel szemben csupán 3 százalék.

A Századvég szeptember 6-10. között végzett telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú ember megkérdezésével, az úgynevezett CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – olvasható a Századvég közleményében.

(MTI)