Angela Merkel megerősítette, hogy kitart eddigi migránspolitikája mellett, és elutasítja a befogadható menedékkérők felső határának kijelöléséről szóló CSU-s követelést.

A kormányfő a Der Tagesspiegel című német lapnak adott interjút amelyben megjegyezte, hogy Németországban lehetséges törvényben rögzíteni azt, hogy a bevándorlásban az európaiakat részesítsék előnyben.

Angela Merkel a CSU vezetőségének hétvégi tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban szereplő "bevándorlás-korlátozási törvényről" szólva kiemelte, hogy az ilyen jogszabályok mindig a befogadó ország érdekein alapulnak és feltételekhez kötik a bevándorlást, amiben nincs kivetnivaló, mert éppen ez az ilyen törvények értelme minden országban.

Mint mondta, Németország is alkothat egy törvényt, amelyben az uniós tagságból kiindulva rögzíthetik például azt, hogy előnyben részesítik az Európából érkező bevándorlást. Azonban ennek az ügynek nincs köze a menedékjoghoz vagy a genfi menekültügyi egyezményhez.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ki a menekültpolitikájával a CDU nagy része és a CSU felől mutatkozó ellenállással szemben, rámutatott, hogy a CDU tavaly decemberi kongresszusán csaknem egyhangúlag hoztak határozatot a menekültpolitikáról, így rögzítették azt is, hogy a menedékkérők tavaly tapasztalt erősségű beáramlásának folytatódása túlterhelné Németországot, ezért ellenőrzés és irányítás alá kell venni a folyamatot, és jelentősen csökkenteni kell az érkezők számát.

– mondta a kancellár.

Kiemelte, hogy ismert az álláspontja azzal a CSU-s követeléssel kapcsolatban, hogy évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menedékkérők számát.

– fejtette ki Angela Merkel.

A kancellár szerint Németországban mindig is voltak heves, egészen a családok szintjéig hatoló politikai viták, amelyek Németország önképéről, értékeiről, nemzetközi feladatairól szóltak, elég csak a hetvenes évek végén a fegyverkezésről vagy a terrorizmusról folytatott diskurzusra gondolni. Hangsúlyozta, hogy akinek alapvető politikai döntéseket kell hoznia, akkor is teljesítenie kell feladatát, ha a döntések "polarizálnak", megosztják a társadalmat.

– tette hozzá Angela Merkel.

Megjegyezte, hogy a menekültügyi döntéseket közös, "nemzeti erőfeszítésként", a szövetségi parlament (Bundestag) képviselőinek túlnyomó többsége, a tartományok és az önkormányzatok támogatásával hozták meg.

– mondta a kancellár, hozzátéve, hogy nemzeti és európai szinten is "megtaláltuk a megfelelő válaszokat" a kihívásra.

Kiemelte, hogy komolyan veszi az emberek aggodalmát és hatékony megoldásokkal akarja meggyőzni őket. Ugyanakkor a menekültügy körüli aggodalmak mellett "felszínre jutott néhány olyan előítélet is, amely látensen mindig is jelen volt". Ezt mutatják az antiszemitizmusról az utóbbi években készített felmérések, mint ahogy a kilencvenes években kirobbant szélsőjobboldali zavargások. A Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt gyilkosságai révén is tudható, hogy Németországban van "potenciálja az ellenérzéseknek, sőt a gyűlöletnek is az idegenekkel szemben". Ezekkel szemben a politikának fel kell lépnie – mondta Angela Merkel.

Azt is elmondta, hogy a menekültdráma jóval azelőtt kezdődött, hogy a német-osztrák határt nem zárták le 2015. szeptember 4-én mindazok előtt, akik "Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzetbe kerültek", azzal kapcsolatban pedig, hogy bírálták, amiért menedékkérőkkel fényképezkedett, azt mondta, hogy "egy szelfi miatt senki nem hagyja el a hazáját".

A CSU vezetőségének a hét végén elfogadott, Világos irányvonal a bevándorlásban - humanitás, rend, korlátozás című állásfoglalásban a többek között CDU-s politikusok által is szorgalmazott bevándorlási törvénnyel kapcsolatban leszögezték: Németországnak ilyen jogszabály helyett a bevándorlást "korlátozó és irányító törvényre" van szüksége, amely rendelkezik arról, hogy "a mi keresztény-nyugati kultúrkörünkből" származó bevándorlókat kell előnyben részesíteni.

– áll a dokumentumban.

A CSU ezzel az eddiginél világosabban rögzíti álláspontját a bevándorlási törvény másfél évtizede húzódó – a menekültügytől független – ügyében.

A bevándorlás szabályozásáról, irányításáról, feltételekhez kötéséről a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kormánya (1998-2005) idején dolgoztak ki törvényt, amelyet a CDU/CSU pártszövetség 2002-ben megbuktatott a törvényhozás tartományokat képviselő házában, a Bundesratban. Az ügy az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése révén 2014-ben került elő ismét, de a menekültválság miatt háttérbe szorult.

(MTI)