— írja elemzésében az Alapjogokért Központ. Az AK szerint, az Amnesty azt sugallja, hogy nincs érdemi jelentősége a népszavazásnak, és ezzel magának a választópolgári döntésnek sincs kiemelkedő jellege.

Nem meglepő, hogy az Amnesty International már megint szándékosan próbálja félreinformálni a választópolgárokat. Előfordult már, hogy az emberi jogi szervezet félrevezető információkat közölt a migránsválságról, vagy az október 2-ai népszavazásról.

Az Amnesty állításaival szemben az Alapjogokért Központ úgy vélekedik, hogy Magyarország nem ruházta át alkotmányos és nemzeti identitását az Unióra, és ezt az EU-nak is tiszteletben kell tartania. Ennek értelmében a migráció kapcsán nem alkalmazhat olyan megoldásokat, melyek kihatással lennének egy tagállam lakosságának nyelvi, kulturális vagy etnikai szerkezetére.

Konkrétan, az EU nem írhatja elő migránsok Magyarországra történő kötelező betelepítését, ugyanis a bevándorláspolitika az uniós szerződések alapján tagállami hatáskör. Többek között a közös menekültpolitikába tartozó döntések sem érinthetik egy tagállamnak a közrend fenntartására vagy a belső biztonság megőrzésére vonatkozó kompetenciáit.

Az Alapjogokért Központ kedden publikált elemzésével szerette volna tisztába tenni az október 2-i kvótareferendummal kapcsolatos tévképzeteket és ferdítéseket, melyek terjesztésében az Amnesty is oroszlánrészt vállalt. Az elemzés többek között tisztázza, hogy október 2-án a magyar állampolgároknak arról lesz lehetőségük népszavazni, hogy összeegyeztethető legyen-e a magyar jogrenddel bármilyen olyan jövőbeni uniós döntés, mely Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszeríti.

Valóban csak 1294 emberről szavazunk?

Az Alapjogokért Központ elemzésében olvasható, hogy Európai Unió Tanácsa tavaly szeptemberben hazánk tiltakozása ellenére megszavazta a kvótarendszert. Ezt a Tanács az uniós eljárásjoggal ellentétesen fogadta el, ráadásul saját Alapjogi Chartáját megsértette – többek között a tömeges kiutasítás tilalmát is. Ezt a döntést Magyarország más tagállamokkal együtt valóban vitatja az Európai Unió Bírósága előtt. A javaslat kivenné a tagállamok kezéből a még meglévő jogi eszközöket a menekültpolitika terén és a bevándorláspolitikát is uniós szintre emelné, valamint a felduzzasztott EU-s menekültügyi ügynökség kezébe adná a menekültügyi kérelmekről történő döntést is.

A bizottsági dokumentum őszintén be is vallja:

Egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazás eredményeként az Országgyűlés hozhat olyan jogalkotói vagy alkotmányozói döntést, mely általánosságban kimondja, hogy Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály ellentétes a magyar jogrenddel vagy akár magával az alkotmánnyal is. Ha ezt az Országgyűlés az Alaptörvényben rögzítené, akkor – mivel a vonatkozó döntést nem ruháztuk át az EU-ra – a magyar jog szerint a vonatkozó uniós jogi aktus belső jogi végrehajtására magyar szervek nem lennének kötelesek.

(Alapjogokért Központ)