A mesefilmekben kép és hanghatással is egyértelműen jelzik, hogy ki a jó, mi a helyes, ki a gonosz és mi a helytelen. A extrém liberálisoknak azonban mindig akad valami baja egy-egy jelenettel vagy szereplővel. A gyerekkort alapvetően meghatározzák a rajzfilmek, ezért olyan nagy az aggódás a részükről, de rendszerint túlzásba esnek a belemagyarázással.

Gyerekkorában mindenki nézett meséket, de senki sem gondolta úgy, hogy Donald kacsa náci, vagy hogy Tom és Jerry rasszista. De mi a helyzet a többi mesefilmmel?

Louie király, az orángután uralkodik a majmok között. A liberálisok szerint azonban az ikonikus 1967-es animációban Louie és az alattvalói „mások”, mint a többi szereplő, akiknek angol vagy brit akcentusa van. Az extrém jogvédők úgy vélik Louie király beszéde nem olyan kifinomult, mint a többi dzsungellakó állaté. Az orángután egyfajta szlenget beszél, ami a liberálisok szerint egyértelműen az afroamerikaiak kigúnyolását jelenti. Ráadásul hiába ő a majmok királya, az elárvult Mauglinak azt mondja olyan akar lenni, mint ő, ami persze soha nem történhet meg. A liberálisok szerint ez pedig az afroamerikaiak fehérekkel szembeni helyzetét jellemzi.

— írta Amanda Bell jogvédő a rajzfilmről.

A jogvédők a Dragon Ball Z-t sem kímélték. A japán animáció egyik szereplője Killa szerintük túl sok rasszista közhelyet hordoz magában és a rajzfilmben hozzá hasonlóan ábrázolják a többi afroamerikai szereplőt is. A JapanSociology.com szerint a mesében minden fekete bőrű szereplőnek vastag rózsaszín vagy piros szája van és másképp, értsd szlengesebben beszélnek. A jogvédők szerint ez előítéletességen alapuló rasszista ábrázolás.

Popeye az egyik részben egy szigetre utazik, hogy megtalálja az apját, aki egyébként élvezi az életet, ő a sziget őslakosainak a vezetője. A jogvédők szerint sértő az ábrázolás, ahogy a fehér ember uralkodik a sötét bőrű, vastag ajkakkal megáldott, hajukban csontot viselő őslakosok felett. Az epizód végén Popeye és az apja összetűzésbe keveredik az őslakosokkal, majd főszereplőnk miután elintézte őket egy cetlit tűz rájuk, amire az van írva tucatjával olcsóbb, amiből természetesen azonnal a rabszolga kereskedelemre asszociálunk.

Popeye egy másik epizódban Ali Babával és a negyven rablóval találkozik. A jogvédők az adott részben az arabokkal és a kultúrájukkal szembeni előítéleteket kritizálták.

Az 1941-1943 között készített Popeye rajzfilmeknél pedig már egy olyan feliratot is olvashatunk, hogy a mesefilm a nyugalom megzavarása alkalmas rasszista sztereotípiákat tartalmazhat a japánokról.

A népeknek és kultúrájuknak megvannak a sajátos jellemvonásaik, ezt el kell fogadni, emiatt nem kell szót emelni, de természetesen a negatív megbélyegzéssel mi sem értünk egyet.