Az üzbég elnök agyvérzést kapott, a hatalmi harcok pedig már megindultak. Az utódlás kérdése miatt destabilizálódhat a térség, amit az Iszlám Állam ügyesen ki tudna használni. Moszkva és Kína érdeke egy stabil Üzbegisztán.

Az üzbég kormány hivatalosan is bejelentette, hogy súlyosan beteg Islom (Iszlam) Karimov elnök. Az állapota válságos, nagy a valószínűsége, hogy meg fog halni.

Meghalt Iszlam Karimov üzbég elnök — jelentette a Reuters hírügynökség pénteken három diplomáciai forrásra hivatkozva.

A hatóságok már mozgósították a köztisztasági dolgozókat Karimov szülővárosában, Szamarkandban, hogy tegyék rendbe a város központi utcáit, vélhetően azért, mert már készülnek az államfő temetésére.

A taskenti kormány már 1991 óta nem adott hírt az elnök állapotáról, ezért már többször keltek szárnyra olyan pletykák, miszerint az elnök meghalt.

Karimov még 1989-ben lett az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság elnöke, és azután is megtartotta hatalmát, hogy az ország 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól.

Az üzbég elnök ügyesen egyensúlyozott eddig az ország három fő régióját - Szamarkand, Taskent, Fergana - uraló klánok között, ezért a következő államfőnek nehéz dolga lesz, ha meg akarja megőrizni az egyensúlyt.

A pénzügyminisztert, akit Karimov egyik lehetséges utódjaként tartanak számon, már házi őrizetbe helyezték. Rusztam Azimovra nyugati reformerként tekintenek, ami nem mindenkinek szimpatikus.

Moszkva és Kína stabil Üzbegisztánt szeretne. Putyinék tudják is kit preferálnának az elnöki székben.

A 32 millió lakosú ország stratégiai helyet foglal el Közép-Ázsiában, ezért már több külső hatalom felfigyelt rá: Irán, Törökország, Kína, Oroszország és az USA.

Az ország jelenleg tagja a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek és a Kreml vezette Közös Védelmi Szerződés Szervezetének is.

2001-ben, amikor az Egyesült Államok és a NATO nekiment Afganisztánnak, Üzbegisztán a közelsége miatt pedig logisztikai bázissá vált. Négy évvel később, 2005-ben az üzbégek távozásra szólították fel az amerikaiakat a Karsi-Kanabad katonai bázisról egy kritikus hangvételű emberjogi jelentés miatt. Üzbegisztán viszont továbbra is a NATO szállítási útvonalának a része maradt. A Tien-san hegylánc nyugati nyúlványain lévő hágói egyben fontos drog és fegyver-csempész útvonalak az afgán-üzbég-kirgiz térségben.

Káncz Csaba külügyi szakértő szerint az iszlamisták készülnek a térségben. A lakosság a szunniták Hanafita ágát követi erős helyi és „szovjet” beütéssel színesítve. Eddig mindenféle módszert bevetett Üzbegisztán a térséget fenyegető radikális iszlám ellen, de a hivatalos adatok szerint már így is 200 üzbég csatlakozott az Iszlám Államhoz. Ha az elnök meghalna, az teret nyitna az ISIS-nek.

Üzbegisztán a sajtószabadság tekintetében a világ 180 vizsgált országa közül a 166-ik helyen áll. A Human Rights Watch értesülései szerint több ezer politikai fogoly ül a börtönökben, a kínzások pedig mindennaposak.

(Privatbankar, MTI)