Az augusztusi felmérések alapján is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. A becsléshez a portál négy intézet (a Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet és az Iránytű Intézet) számait használta fel. A kormánypártokról egyébként legutóbb csupán 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak. 

A négy intézetnél a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 45,25 százalék volt. Második helyen a Jobbik állt 21,75 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 14 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 8,25, az LMP 5,5, az Együtt 1,5, míg a Párbeszéd Magyarországért 0,25 százalékot ért volna el.

Az Origo a felmérést úgy készítette el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, PM) eredményeit összeadta (24 százalék), mivel a jelenlegi támogatottságuk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki.

Ezek alapján a Fidesz–KDNP 129, a közös baloldal 33, a Jobbik 30, míg az LMP hét mandátumot szerezne az új parlamentben. A baloldal mindössze két egyéni körzetet szerezne meg: egy közös IV.–XIII. kerületi, és egy XIII. kerületi választókerületet. 

A kormánypártok a csornai választókörzetben lennének a legsikeresebbek, több mint 61 százalékos támogatottsággal. A baloldal a XIII. kerületben több mint 41 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét, de a III., IV. és XIV. kerületben is 35 százalék fölött szerepelne.

A Jobbik a gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban, ott több mint 33 százalékos eredménnyel, ám ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez. 

Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt jobban szerepelnek, mint a pártjuk. A szegedi Botka László 2010-ben több mint tíz százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP listája.

2012 augusztusában az Ipsos, a Századvég és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 40,66, az MSZP 26, a Jobbik 20,66, az LMP 7, a DK pedig 2,5 százalékon állt.

Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek és a DK-nak együttesen 28,5 százalékpontos támogatottsága volt, ami 4,5 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.

Ezekből azt lehet levonni, hogy a harmadik Orbán-kormány sokkal jobb pozícióból indul a 2018-as választásnak, mint elődje. Bár az ellenzék 2012-ben sem volt jó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint a mostani ciklus félidejében. 

(Origo)