Lassan kievickélve a 2008-2009-es gazdasági válságból az tapasztaljuk, hogy egyre több munkahely jön létre, csökken a munkanélküliség, és több országban – mint Magyarországon is – beindult a gazdasági növekedés.

A kettő vajon összefügg? Egyáltalán lehet-e összefüggést találni viszonylag két igen távol lévő statisztikai adat között? Egy új kutatás a neves nemzetközi lapban, a Journal of Risk and Uncertaintyben, ezekre a kérdésekre próbál válaszolni.

A kutatók az adatok alapján megállapították, hogy amíg a gazdasági világválság idején növekedett a munkanélküliség, addig ugyanezen időszakban jelentős mértékben csökkent a közúti balesetek száma – és mintegy 5000-rel kevesebb ember halt meg egy évben.

Számos közgazdász foglakozott már a témával, de Clifford Winston, a houstoni egyetem tanárának és Vikram Maheshri publikációja magyarázatot is próbál adni az összefüggésre.

A kutatók által használt adatbázisok alapján kiderült, hogy a korrelációnak nincs köze a tapasztalathoz, tehát, hogy az átlagos sofőrök hány kilométert vezetnek. De az adatokból éles cezúrát tudtak húzni a vezetők között: ahogy növekszik a munkanélküliség – a veszélyesebb sofőrök kevesebbet, a biztonságosabban vezetők pedig többet vannak az utakon. Magyarán sok múlik a vezetési stíluson.

A tanulmány megállapítása önmagában nagyon fontos, de a közgazdászok arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan lehetne visszaszorítani a közúti balesetek számát.

A kutatók szerint a sofőr nélküli gépjárműveknek köszönhetően lehetőség lenne arra, hogy olyan vezetőket tiltsanak el az autóktól, akiknek már többször felfüggesztették vagy bevonták a jogosítványát; de ezek az autók köznevelési célzatúak is lehetnek, valamint növelhetik a bizalmat az új technológiákban.

Mindezek mellett a vezető nélküli gépjárművek bevezetése egy win-win szituáció is egyben – legalábbis ezt állítják a kutatók. A közúti balesetek évről évre több milliárd dollárnyi kárt okoznak, az előre programozott autókkal pedig ezek a költségek jelentősen csökkenthetőek lennének.

(Brookings)