Hogyan lehet megakadályozni, hogy Európa a terror kontinense maradjon?
Tóth Hanna
2016.08.25. 17:58
Nyugat-Európa nem képes megfelelõ választ adni az iszlamista terrorfenyegetésre. Valódi válaszok helyett tõlünk nyugatabbra csak a gyûlölet terjed.
Nyugat-Európa óriási nyomás alatt áll, ezt mi magunk is érezhetjük minden egyes alkalommal, amikor a korábban népszerű berlini és párizsi hosszú hétvégék megszervezésekor többször összeszorul a gyomrunk, hogy vajon épp hol várható késelés, merénylet vagy szexuális zaklatássorozat.
A migrációs válság sokat rontott az amúgy is egyre aggasztóbb biztonsági helyzeten. Csak 2015-ben 1,1 millió menekült és migráns érkezett Németországba. Már csak a számarányt tekintve is óriási kihívással kell Berlinben szembenézni, amelyet az országszerte elkövetett merényletek is súlyosbítanak.
De nem csak Berlinben, hanem szinte egész Nyugat-Európában radikalizálódott a muszlim közösség egy bizonyos része. Európa óriási nyomás alatt áll, amelynek súlyát szinte valamennyi ország állampolgára érzi, ez jól látható abból is, hogy
tőlünk nyugatra mennyire elfogadottá váltak a nyíltan rasszista ideológiát terjesztő populista erők, mindezt úgy, hogy maga a mainstream oldal is szinte teljes egészében feláldozta magát a szélsőséges liberalizmus oltárán.
Brahma Chellaney indiai kutató helyesen szögezi le ezzel kapcsolatban, hogy noha mára minden érintett ország részéről érkeztek válaszok a különböző kihívásokra, a valóságban ezek hatástalanok az iszlamizmus terjedését tekintve.
Ellentétben a reálpolitika talaján mozgó biztonságpolitikai intézkedésekkel (ld.: határok megvédése) ezek valóban egy vallási közösség megbélyegzését és semmiképp sem a biztonsági helyzet javítását jelentik.
A közvélemény megnyugtatását szolgáló olyan jellegű válaszok, mint a burkini vagy a hidzsáb betiltása csupán látszatintézkedések, amelyek — mellesleg egyetértve Chellaney-val — valóban sokkal inkább egy vallási közösség megbélyegzését szolgálják, mintsem a valódi védelem kialakítását.
A burkinimentes francia Riviéra ugyanis önmagában nem képes garantálni Európa biztonságát.
Chellaney szerint ehhez az iszlamizmus terjedő és egyre fanatikusabb ideológiájának felszámolására van szükség. A probléma önmagában ugyanis nem a szomszéd gíroszos vallási szokásaival, vagy a pakisztáni taxis fejfedőjével van. Érdemes kitérni arra, hogy például Magyarországon sosem hangoztak el — a radikálisokat leszámítva — az iszlámot mint vallást átkozó kijelentések, ellentétben a példaként már megnevezett Berlinnel vagy Párizzsal...
Azt azonban mindenképp ki kell jelenteni, hogy Európa előtt óriási kihívás áll, amely összefügg a radikális iszlámmal. Ebben nincs semmi rasszizmus és nincs semmi ördögtől való gondolat.
Meg kell nevezni, meg kell ismerni és aztán fel kell venni a harcot ennek az ideológiának a gyökereivel. Ahogy Chellaney leírta, mindezt úgy, ahogy korábban a kommunizmussal és a nácizmussal is tette Európa.
Ez a helyzet ugyanis sokkal összetettebb, mint ahogy a kedves liberális barátaink bemutatják, hiszen azok a szerencsétlen iraki vagy szír menekültek, akik évekig éltek háborús közegben akarva-akaratlanul is beszívhatták a radikális iszlám ideológiáját, de még ha azt nem is, ők egy olyan társadalmi berendezkedéshez voltak hozzászokva, ami minden volt, csak békés nem.
Idehaza a határok megvédése jelentős és valódi védelmet nyújt, hiszen távol tartja Magyarországtól a szélsőséges egyéneket és csak olyanoknak nyújt letelepedési jogot, akik valóban a jó élet reményében, a törvényeket tisztelve óhajtanak itt élni.
A multikulturalizmus veszélyes ideológiájába belesüllyedt Nyugat azonban ezt nem mondhatja el magáról. Elég ha csak a brüsszeli vagy párizsi merényletekre gondolunk, már akkor nyilvánvalóvá válik, hogy
Berlinben vagy Párizsban odahaza is háborút kell vívniuk saját radikálisaikkal. Azokkal a francia, német, belga muszlim származású állampolgárokkal, akiket saját hálószobájukban talált meg a dzsihadizmus hívószava.
Számukra a dolgok rendbetételének egyetlen módja a beteges ideológia felszámolása Chellaney szerint.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy meg kell szüntetni azoknak a vallási komplexumoknak a működését Szaúd-Arábiában, Katarban és más Öböl menti országokban, ahol olajdollárokból finanszírozzák a szélsőséges ideológia terjesztését. Továbbá fel kell hagyni azon vallási vezetők támogatásával, akik Berlin, Párizs és London mecseteiben ugyanazt teszik — sokszor hatósági támogatással.
Chellaney szerint ugyanúgy kell delegitimálni ezt az ideológiát, ahogyan ez anno a kommunizmus esetében történt. Én ehhez hozzátenném, hogy annak az ideológiának is végleg vesznie kéne mai formájában, amely lehetővé tette a jelenlegi folyamatokat azzal a jelmondattal, hogy "minden, ami idegen szép."
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
