Keletrõl érkeznek a terroristák az EU-ba
2016.08.24. 20:28
Angela Merkel a déli határ ellenőrzésének bevezetésével azt hitte, hogy megoldotta azt a problémát, hogy havonta több száz, több ezer ember érkezik Németországba az unión kívülről, ellenőrizetlenül. Most úgy tűnik, hogy a probléma csupán áthelyeződött máshova.
Ismeretes, hogy a Merkel meghívására milliónyi migráns érkezett Európába a Balkánon keresztül. Ezek az emberek a déli határokon keresztül jutottak be Németországba. A balkáni útvonal – Magyarországnak köszönhetően – le van zárva és Németország déli határán ideiglenesen visszaállították a határőrizetet. A probléma ezzel nem szűnt meg, csupán áthelyeződött: a statisztikák szerint meredeken emelkedik a Lengyelország felől érkező illegális bevándorlók száma. A jelenség komoly nyomást helyez a német rendőrségre és jelentősen megnöveli annak veszélyét, hogy radikális iszlamisták érkeznek Európába.
A biztonság jelentősen romlott a német-lengyel határon, a helyzet kritikus. Napi szinten akár több ezer illegális bevándorló is átlépheti a határt, köztük rengeteg potenciális terroristával. Jelenleg nem tudjuk kezelni a helyzetet."
– mondta Ernst Walter, a német szövetségi rendőrség szakszervezetének vezetője.
A legtöbben Csecsenföldről jönnek, ahol a muszlim szeparatisták évtizedeken keresztül küzdöttek az orosz állam ellen, a függetlenség kivívásáért. A csecsen migránsok havonta ezrével lépnek be Németország területére. A hatóságnak nem áll rendelkezésére elég tolmács, hogy minden egyes migránst kihallgasson és feltérképezze a szándékait és az előéletét, azaz rendesen átvilágítsa. Emellett a csecsenekről a legtöbb megbízható információval az orosz hatóságok rendelkeznek, akik szinte semmilyen információt nem adnak át a külföldi hatóságoknak.
A keletről érkező migrációról eddig mélyen hallgatott a német média és a politikusok. A migránsok Oroszországból, Csecsenföldről érkeznek a lengyelországi Terespol városába, ahol be tudják nyújtani a menedékkérelmüket a schengeni övezetbe.
Fogalmunk sincs, hogy letelepedési szándékkal érkeznek Németországba, vagy továbbállnak egy másik országba."
– mondta egy, a Politiconak nyilatkozó szövetségi rendőr.
Mivel a lengyel-német határ – a schengeni megállapodás értelmében – nyitott, ezért még statisztika sem létezik arra, hogy hányan jönnek az EU-ba ezen a szakaszon. Csupán arról létezik adat, hogy hányan kértek menedéket azok közül, akik Oroszországból érkeztek. Januárban 307-en kértek menedéket, júniusban ez a szám már elérte a havi 1835-öt, azaz a hatszorosára nőtt. A brandenburgi belügyminisztérium adataiból kiderül, hogy ez a tendencia folytatódik a nyár során.
A legtöbb Oroszországból érkező menekült a Kaukázusból, főleg Csecsenföldről érkezik."
– mondta Susann Fischer, a brandenburgi belügyminisztérium szóvivője.
Frank Nürnberger szerint a nyár végén mindig sok csecsen indul meg az EU felé. Ez történt 2013 óta minden évben.
Azonban annyi migráns érkezett az elmúlt két évben a Balkánon keresztül, hogy ez senkinek sem tűnt fel. A csecsenek eltűntek ebben a hatalmas tömegben, pedig évről évre többen jönnek."
– mondta Nürnberger, a Brandenburgi Központ Nyilvántartási Hivatal vezetője.
Németországgal ellentétben Lengyelországban léteznek statisztikák a csecsenek számát illetően. Tavaly 8000 orosz adott be menedékkérelmet Lengyelországban, akiknek a 92 százaléka Csecsenföldről származik. Közülük eddig 6100 orosz állampolgár kapott menedéket, akiknek a 94 százaléka csecsen.
Sokan autóval érkeznek Németországba a Varsót Berlinnel összekötő autópályán.
A legtöbben Belgiumba, Franciaországba, Németországba és Ausztriába utaznak, mert ezek a szociális szempontból legbiztonságosabb országok, és emellett mindegyikben található egy nagyobb csecsen diaszpóra."
– mondta Jekatyerina Sokirianszkaja, az Észak-Kaukázusi Nemzetközi Kríziscsoport vezetője.
A német és a lengyel határ őrizetét 2007-ben szüntették meg. A rendőrség azonban átnézheti az átutazókat egyesével, azonban erre manapság alig van lehetőség, hiszen a legtöbb rendőr vagy a határon teljesít szolgálatot, vagy Ausztriában, vagy pedig a reptereken.
A Dublini-egyezmények értelmében a Németországban menekültkérelmet beadó csecseneket visszaküldik Lengyelországba, mert ott kell beadniuk a kérelmet, ahol beléptek az unió területére. Azonban az a helyzet, hogy amint visszaviszik őket Lengyelországba, a határ túloldalára, a migránsok egyszerűen visszasétálnak.
Miközben egyre növekvő igény van a németek részéről a biztonságra, aközben a szigorúbb határellenőrzések miatt a schengeni övezet országai évente 10 milliárd eurót bukhatnak el. A részleges ellenőrzéseket számos helyen, így Ausztriában, Franciaországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában is visszaállították – igaz, mindenhol csak ideiglenesen, hat hónapos időtartamra, amely szeptemberben fog lejárni. Az olasz-osztrák határon fal felépítése is szóba került az elmúlt hónapokban.
Eközben Merkel befogadáspárti-politikájának egyre erőteljesebben kezdenek megmutatkozni a korlátai, miután a közelmúltban több terrortámadás is bekövetkezett Németországban.
Eddig nem történt olyan terrortámadás, amelyet csecsenek követtek el, de az biztos, hogy az éveken keresztül háború sújtotta országból több szélsőséges is Európába érkezett. A brandenburgi belügyminisztérium adatai szerint eddig 80 terrorgyanús személyt tartanak megfigyelés alatt, akik a gyanú szerint szimpatizálnak a szélsőséges iszlám valamely formájával. Vannak olyanok is, akik kifejezetten az Iszlám Állam szimpatizánsai.
Az ISIS aktívan toboz szélsőséges szalafistákat a csecsenek között"
– mondta Sokirianszkaja, hozzátéve, hogy ezt az irányzatot a csecsen kormány brutális eszközökkel üldözi.
A legtöbb szalafista tehát elmenekül Csecsenföldről. Egy részük Szíriába megy harcolni, egy részük viszont Nyugat-Európába jön.
(Politico)