Ausztriában a bevándorlók miatt egyre inkább nő a társadalmi feszültség, amely a szakértő szerint akár polgárháborúhoz is vezethet. Ausztria lakosságának több mint húsz százaléka első vagy második generációs bevándorló.

Csak tavaly összesen 210 ezer bevándorló érkezett az országba. A többségük tovább utazott, leginkább Németország felé, így körülbelül 113 ezren maradtak. A 2014-es adatokhoz képest, ez a szám 56 százalékos emelkedést jelent.

A lakosság 20 százaléka, vagyis 1,8 millió ember bevándorló Ausztriában, ebből félmillió második generációs, a többség első generációs. 2014-ben 1,7 millió bevándorló hátterű ember élt Ausztriában, vagyis egy év alatt 100 ezer fővel nőtt az arányuk.

A vallási tényezők meghatározzák a migránsok hozzáállását a befogadó kultúrához. Amíg a balkáni bevándorlók és a befogadó kultúra közötti ellentét enyhébb, addig az afgánok, közel-keletiek esetében ehhez kulturális idegenség is járult.

— mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A bevándorló szülők között a munkanélküliség 50-60 százalékos.

Franciaország rosszabb helyzetben van mint Németország és Ausztria. A bevándorlók még nem képesek befolyásolni szavazatukkal a német ajkú országukat, ellentétben Franciaországgal. Azok a bevándorlók, akik állampolgárságot kapnak az európai országokban, hatással lesznek az ottani politikai élet alakulására és összetételére is.

Speidl Bianka különösen veszélyesnek tartja az őshonos állampolgárok, a „csendes elégedetlenek csoportját”.

— fejtette ki a szakértő.

Franciaország és Nagy-Britannia eddig osztogatta az állampolgárságot, ami később visszaüthet. Ausztria és Németország jobban kezelte a migránsválságot eddig e tekintetben, de nem kevésbé veszélyes a helyzet ott sem.

(Kossuth Rádió, Híradó)