A War Dogs (Haverok fegyverben) előzetese kissé félreviszi az embert, mert úgy tűnik, hogy ezek a srácok teljesen kezdő balekok, pedig ez nem teljesen van így.

Mint ez az elején ki is derül, a sztorit igaz történet alapján írták. A két gyerekkori barát Efraim Diveroli (Jonah Hill) és David Packouz (Miles Teller) egy közös ismerősük temetésén találkozik össze hosszú évek után. Először csupán arról van szó, hogy szeretnék felidézni gyerekkori ökörködéseiket és együtt lógnak egy kicsit. Majd Diveroli elmondja barátjának, hogy ő fegyverben utazik és az amerikai kormány számára árulja portékáit. Végül ráveszi Packouzt, hogy szálljon be ő is az üzletbe, mert régóta keres partnert, de nem bízik meg senkiben.

Innen kezd beindulni a történet, ugyanis Packouz addig okleveles masszőrként dolgozik, azaz a fullparaszt, Jonah Hill által alakított Diveroli szerint "másoknak veri ki". Nem nehéz belátnunk, hogy a masszőrtől a nemzetközi fegyverkereskedelemig vezető pályaív igen egyedinek számít.

A film egyik legkeményebb üzenete az iraki és az afganisztáni háború óta sajnos közhely lett:

De talán érdemes ezzel időről időre szembesíteni a nagyérdeműt.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan kerül a fegyverüzletbe két huszonéves srác. George W. Bush amerikai elnök alelnöke Dick Cheney volt, aki a Nagy Amerikai Fegyverlobbi megtestesítője. Tulajdonképpen a háború elején az összes megbízást azok a cégek kapták a Pentagontól, akik ilyen vagy olyan módon kötődtek Cheney-hez. Ez igen hamar szemet szúrt a Kongresszusnak, ahol teljes pályás letámadásba kezdtek a demokraták. Ennek eredményeként megszületett egy kompromisszum: a Pentagon nyilvános pályázatokat ír ki a beszerzések egy részére, amelyen bárki elindulhat, aki legálisan kereskedhet fegyverekkel. Hőseink ezt használják ki és először rámennek a kisebb megrendelésekre, majd egyre nagyobb tételeket vállalnak be.

Az első nagyobb megrendelés során le kell szállítaniuk egy teherautónyi Berettát az amerikai hadsereg bagdadi főhadiszállására. Egy apróbb gond akad ezzel a melóval, ugyanis a Beretta olasz gyártmány és a leszállítás előtt egy héttel az olasz parlament elfogad egy törvényt, amely szerint Irakba és Afganisztánba nem szállítanak fegyvert. Hőseinknek erre a problémára sürgősen megoldást kell találniuk, ugyanis ha valaki visszamondja a megrendelést "nem teljesítés" miatt, akkor onnantól kezdve nem pályázhatnak semmilyen közbeszerzésre egy jó ideig. Igazán ettől a ponttól kezdve indul be a sztori.

A főszerepben természetesen az "afgán torta" van, amely egy óriási megrendelés a Pentagon részéről: az afgán hadsereg újrafelfegyverzéséről van szó, amely egy több százmillió dolláros üzlet. Ez kicsit nagy falat a srácoknak, de pechjükre kapnak egy kis segítséget...

Többet nem spoilerezek, inkább nézzük a karaktereket.

Efraim Diveroli (Jonah Hill) – a született üzletember és fegyverkereskedő

Jonah Hill szerencsére tudja hozni a Wall Street farkasában mutatott formáját, a karaktere ugyanis alapvetően nagyon hasonló.

Egy igazi nagydumás, tahó üzletember, aki mindig azt mondja, amit hallani szeretnél. Bámulatosan jó alakítást nyújtott. Nem akarok nagyon belemenni a karakterébe, mert akkor puffogtathatnám a spoilereket jobbra-balra. Remek a dumája és nagyon jól vágja a pofákat.

David Packouz (Miles Teller) – masszőr, fegyverkereskedő és balek, akinek nagyon jó csaja van

Miles Teller remek választás volt a szerepre – legutóbbi megemlíthető filmje a Whiplash. Végre nem az volt fő szempont egy főszereplő kiválasztásánál, hogy a jóképű srác minél több kisgyermekes anyukát vonzzon be a moziba. A szó minden értelmében egy átlagos srácot alakít, aki egy kicsit balek, egy kicsit mulya, de mégis helyén van a szíve. Teller tehát nem igazán szembesült nehéz feladattal a karakter alakítása kapcsán és nem is vallott kudarcot, megtette, amit megkövetelt a forgatókönyv.

Habár az általa alakított figura önmagában nem lenne túl izgalmas, de az általa bejárt út nagyon is az. Masszőrből fegyverkereskedő. Nem hiszem, hogy ezt túl kellene magyaráznom.

Packouz felesége, Iz (Anna de Armas) az egyszemélyes megtestesítője a hollywoodi szexizmusnak. Szokásos, egydimenziós női karakter, aki barátnő, anya, háziasszony, mindig mosolyog, háborúellenes békepárti, aki picit kiakad azon, hogy a szerelme egyik napról a másikra fegyverkereskedő lesz, de mindez csak abban nyilvánul meg, hogy pár hétre visszaköltözik anyuhoz, utána szent a béke. Legyünk őszinték, csupán egy kellék a kirakatban – habár elég mutatós darab.

Igazán remek mellékszereplőgárdát sikerült összehoznia az alkotóknak: Kevin Pollack és Bradley Cooper neve garanciát jelent a minőségre nézve. Nem is okoznak csalódást.

A sztori egyszerűen zseniális, a rendezés kiváló. A gyenge pont Packouz és Iz karaktere.

Felhívnám mindenki figyelmét a film általam levont tanulságára, amely még kifizetődő lehet az életben:

Tényleg csak ajánlani tudom a filmet, remek poénok vannak benne és emellett picit elgondolkodtató is.

Imdb: 7,2