A digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az Inforádióban fejtette ki, hogy mindemellett Magyarország a digitalizáció területén az Európai Unió tagállamainak mezőnyében a középső kategória második felében található. Vagyis egyáltalán nem sereghajtó, ugyanakkor ahhoz, hogy a digitalizáció 2020-ra elérje, majd azt követően meghaladja az unió átlagos mutatóit, jelentős fejlesztésekre van szükség.

Hozzátette, egy ország digitalizációs helyzetének megállapítására négy szempontot vizsgálnak:

• a mobil- és vezetékes hálózatok fejlettségét,
• azok hozzáférhetőségét,
• a digitális tartalomkínálatot,
• továbbá a lakosság digitális kompetenciáját.

Az internetes hálózat fejlettségét tekintve Magyarország az unió legjobb hálózatával rendelkező országainak első harmadába tartozik. Jelentős fejlesztések folynak a gyors internetet lehetővé tevő vezetékes hálózat bővítésére, a mobilinternet-hálózat kiépítettsége, műszaki állapota pedig lehetővé teszi, hogy az 5G technológia alkalmazása terén a világ élvonalába tartozzunk majd a 2020-as években. 

A hálózatok elérhetőségével kapcsolatban az Aréna című műsorban a miniszterelnöki biztos emlékeztetett arra, hogy 2017. január elsejétől az internetezés áfája 27 százalékról 18 százalékra csökken, ami 8-10 százalékos fogyasztói árcsökkenést jelent.

Amennyiben a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, a kormány határozott szándéka az internethasználat áfájának 5 százalékra csökkentése 2018. január elsejétől. Ezáltal másfél éven belül akár negyedével csökkenhet a családok számára ma már nélkülözhetetlen szolgáltatás igénybevételének ára.

Deutsch elmondta azt is, hogy az Európai Bizottsággal jelenleg is folynak a tárgyalások — mivel meglátásuk szerint a jelenleg hatályos irányelv alapján nincs lehetősége egy tagállamnak kedvezményes áfakulcsot alkalmazni az internet esetében —, a biztos azonban elképzelhetőnek tartja, hogy szakmai érvekkel meggyőzhető a bizottság.

A digitális tartalmak kínálatának gazdagsága szintén egyik kritériuma a digitalizációs fejlettségnek, ide tartoznak egyebek közt az egészségügyi, e-közigazgatási szolgáltatások. Fontos az is, hogy az adott ország polgárai milyen kompetenciákkal rendelkeznek a digitális világ lehetőségeinek kihasználásához.

Utóbbiban áll legrosszabbul Magyarország, részben ezzel indokolta a biztos a digitális oktatási stratégia (DOS) kidolgozását, a teljes magyar oktatási rendszer - magában foglalva a köznevelés, a szakképzés, a felnőttoktatás és a felnőttkori tanulás - digitális átalakítását. 

A DOS egyik célja, hogy egyetlen magyar fiatal se kerüljön ki a magyar köznevelési és felsőoktatási rendszerből a 21. században megkövetelt tudás, hozzáértés nélkül. Így nem csupán az informatika tanórák számának növeléséről, tantárgyi ismereteinek gyarapításáról van szó, hanem egy teljesen új gondolkodásmód, oktatásszervezési és pedagógiai munka fogja jellemezni a 21. századi magyarországi digitális oktatási rendszert.

A stratégiához kapcsolódó fejlesztések közül kiemelte, hogy az iskolaépületekben három éven belül a szélessávú wifi minden tanteremben ki fog épülni. A fizikai lehetőségek megteremtésén túl a pedagógusok tudásának, hozzáértésének, a digitális oktatási módszerek alkalmazásával kapcsolatos tudásának elmélyítésére van szükség, amit ingyenes továbbképzések tesznek lehetővé.

(MTI)