Szociális segélybõl finanszírozták a terrortámadásokat
Tóth Dalma
2016.08.05. 18:28
A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények elkövetõi közül többeknek is szociális juttatásokat fizetett a belga állam a merényleteket megelõzõ idõszakban. A szakemberek szerint a tapasztalatok alapján komolyan megkérdõjelezhetõ a szociális ellátórendszerek mûködése.
BRÜSSZEL, 18:28
A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül többeknek is szociális juttatásokat fizetett a belga állam a merényleteket megelőző időszakban. A szakemberek szerint a tapasztalatok alapján komolyan megkérdőjelezhető a szociális ellátórendszerek működése.
A belga hatóságok vizsgálatából kiderült, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylők közül legalább öten munkanélküli segélyben részesültek Belgiumban, de a tavaly feloszlatott verviers-i terrorcsoport tagjai közül is sokan éltek segélyen. A juttatásokban részesülő merénylők mindannyian uniós állampolgárok voltak.
Salah Abdeslam, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője például még három héttel a merényletek előtt is kapott szociális juttatásokat, ami ráadásul azért is különös, mert akkoriban résztulajdonosa és egyben menedzsere volt egy bárnak, és emiatt nem is volt jogosult a munkanélküli segélyre.
Ez a kérdés komoly dilemma elé állítja Európát: a modern jóléti állam egyrészt elengedhetetlen a szegénység leküzdése és a bevándorlók integrációja érdekében, de elejét kell venni valahogyan annak is, hogy ezeket a pénzeket terrorcselekmények finanszírozására használják fel.
Feltártuk, hogy a rendszer sérülékeny a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélésekkel szemben"
– mondta Tom Keatinge, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet vezetője.
Mint mondta, elképzelhető, hogy a probléma megoldása céljából az európai kormányok a jövőben utalványokat adnak majd készpénz helyett a rászorulóknak, és felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a kedvezményezettek döntenek a juttatások felhasználásáról.
Brüsszelnek talán kissé körültekintőbbnek kellene lenni a szociális juttatások kiutalásánál, hogy kinek fizetnek és ők mit kezdenek a pénzzel"
– jelentette ki Keatinge. Philippe de Koster, a belga pénzügyi hírszerzési ügynökség igazgatója.
A hírszerzési ügynökség vezetője szerint, a biztonsági és a jóléti szolgálatoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák a kifizetéseket az olyan embereknek, akik gyaníthatóan terrorista tevékenységek finanszírozására fordítanák ezeket az összegeket.
Ehhez törvénymódosításokra lenne szükség Belgiumban, a jelenlegi jogszabályok értelmében ugyanis kizárólag akkor van mód a juttatások megvonására, ha jogerősen elítélik az érintettet terrorizmus miatt, vagy ha a gyanúsított elhagyja az országot.
Koster mindazonáltal kiemelte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a merénylők közvetlenül támadások finanszírozására használták volna fel az ellátások összegét. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek.
Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a "magányos farkasként" lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni.
Nehéz feladatról van szó, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis meglehetősen alacsony.
Becslések szerint a novemberi párizsi terrortámadások megszervezése mindössze 30 ezer euróba (9,3 millió forintba) került, a márciusi brüsszeli merényletek esetében pedig ez az összeg kevesebb, mint 3 ezer euró (930 ezer forint) volt. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót (mintegy 500 ezer forintot) fizetett a bérelt teherautóért.
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet egy 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, hogy amennyiben jogosultak állami juttatások felvételére, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. Diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítése során.
Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Hollandiában emberek százaitól vonták meg a szociális segélyeket, miután kiderült, hogy Szíriába utaztak és csatlakoztak az Iszlám Államhoz.
A holland törvényhozás jelenleg olyan törvényeken dolgozik, amelyek értelmében már a feltételezett terroristáktól is megvonhatóak lennének az állami juttatások.
Nem akarjuk, hogy a holland adófizetők pénzéből erőszakos dzsihadista tevékenységeket finanszírozzanak"
– jelentette ki Lodewijk Asscher szociálisügyi miniszter.
A brüsszeli terrortámadások óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések.
A belga szervek tájékoztatása szerint, áprilisban például fényt derítettek rá, hogy tucatnyi olyan embernek folyósítanak szociális juttatást, aki terrorcselekmény miatt ül börtönben. Belgiumban a rabok a szabadulásukat követően gyakran szociális juttatásokban részesülnek, hogy így könnyítsék meg számukra a társadalomba való beilleszkedést.
Ez történt Khalid el-Bakraoui, az egyik brüsszeli robbantó esetében is, aki egyes források szerint tavaly decemberig, bujkálása kezdetéig 25 ezer euró (7,8 millió forint) értékben vett fel állami segélyt.
Fred Cauderlier belga kormányfői szóvivő azonban védelmébe vette az ország szociális ellátórendszerét, mondván, hogy durván leegyszerűsítő lenne azt állítani, hogy ezen juttatások tették lehetővé a támadásokat.
Ilyen a demokrácia. Nincsenek eszközeink annak az ellenőrzésére, hogy mire fordítják az emberek az ellátások összegét"
– védekezett a belga kormányfő.
(MTI)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
