Az amerikai globális lap tegnap esti exkluzív értesülése szerint az amerikai kormány nem fogja kiadni Fethullah Gülen imámot Ankarának, mert a török kormány nem nyújtott át olyan bizonyítékokat, amelyek meggyőzően bizonyítanák, hogy a hitszónok volt a levert puccskísérlet főszervezője. Minél többet beszélnek a törökök, beleértve a török elnököt és a miniszterelnököt a nyilvánosság előtt Gülen állítólagos szerepéről a puccsban, annál kevésbé esélyes kiadatása, ugyanis az ilyenfajta állítások kérdésessé teszik, hogy vajon Gülennel Törökországban fair módon bánnának-e. Török kormánytisztviselők azt mondták, hogy további bizonyítékokkal fognak szolgálni az elkövetkező hetekben, amelyek bemutatják Gülen és a puccstervezők közötti kapcsolatot.

                                                               *             *             *

A hidegháború idején divatos elmélet volt, hogy a két rendszer, a kapitalizmus és a szovjet típusú kommunizmus néhány évtizeden belül konvergálni fog. A lap címoldalának korábbi szerkesztője most cikket írt feltéve a kérdést, hogy vajon mi történt valójában. Azt írja, valóban létrejött egyfajta konvergencia, csak nem úgy, ahogyan azt az amerikai egyetemeken elképzelték. „Az oroszok konvergáltak, de nem mi”. Az oroszok az autoriter Putyin vezetésével még mindig birkóznak „proto-kapitalista oligarchájukkal” a kapitalizmus felé tartó úton. De az Egyesült Államoknak is ott van a központi bankja, amely „Goszplan-módra” (a Goszplan a szovjet állami tervhivatal volt) szabja meg a hitel árát. Az e bank által finanszírozott Fogyasztási Pénzügyi Védelem Hivatala kongresszusi felügyelet nélkül működik. 

A török kormány élesen visszautasította Christian Kern osztrák kancellár azon követelését, hogy az EU szakítsa meg Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat azon az alapon, hogy az ország sem politikailag, sem gazdaságilag nem illik Európához. Ankara szerint az osztrák szociáldemokraták szóhasználata „szélsőjobboldali”. Ömer Celik Törökország európai ügyekért felelős minisztere tegnap kijelentette, hogy „zavaró, hogy folyamatosan a szélsőjobboldaliak kijelentéséhez hasonló nyilatkozatok hangzanak el”.

                                                               *             *             *

A brit alsóház vizsgálata EU menekültválságban való tehetetlenségét támasztja alá, olvasható a most nyilvánosságra hozott jelentésben. Aggodalomra ad okot, áll a német portál által idézett jelentésben, hogy mennyi menekültet nem regisztráltak a schengeni övezetben. Ez „a már meglévő biztonsági kockázatokat még tovább fokozza”.

A törökországi helyzet miatt egyre több török kér menedéket Németországban. Idén az első félévben csaknem annyian – 1719 fő– kértek menedéket, mint tavaly. 2015-ben 1767 fő igényelt menedékjogot.

                                                               *             *             *

Más német médiumokkal együtt a FAZ is idézi a közszolgálati ARD tegnap közzétett felmérésének eredményeit, mely szerint a németek kétharmada elégedetlen Merkel kancellár menekültpolitikájával.

Ciprasz görög kormányfő a dél-európai országok vezetőit szeptember 9-ére Athénba hívta, hogy ott szövetséget kössenek a megszorítások ellen. Várhatóan Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta vezetői lesznek jelen. A gazdasági kérdések mellett szó lesz politikai és intézményes témákról is. A fiskális fegyelem és a migránsügy lesz a két központi téma, jelenti a brüsszeli portál.

Az antiszemitizmus növekedése által keltett veszélyekkel foglalkozó Média Sokszínűség Intézet (Media Diversity Institute) „Antiszemitizmus Magyarországon: magas és állandó” címmel ismerteti a vészterhes jelenséget hazánkban. A súlyos helyzetet bemutató szövegek és grafikonok után hosszabb interjú következik Hann Endrével, a Medián igazgatójával, aki arra a felvetésre, hogy Orbán nem antiszemita, így felel: „Igen, sokan mondják – még baloldali értelmiségi körökben is -, hogy Orbán nem antiszemita. És akkor mi van? A lényeg, hogy egyre inkább kijátssza ezt a kártyát”.

Lehet, hogy még súlyosabb büntetés vár azon luxemburgi újságírókra, akik nyilvánosságra hozták, hogy Luxembourg az adóparadicsomokhoz hasonló kedvezményeket biztosít multicégeknek. Antoine Deltour és Raphael Halet újságírót 12, illetve 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de az államügyész súlyosbításért fellebbezett. Az ügy igen kínos Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke számára, aki abban az időben Luxembourg miniszterelnöke és egyben pénzügyminisztere is volt. Fabio de Masi  európai parlamenti  képviselő azt a félelmét hangoztatta, hogy a Juncker-bizottság nem fogja megvédeni az újságírókat „maffiaszerű üldözéstől” azzal, hogy a korrupciót nyilvánosságra hozók védelmére uniós védelmet biztosítanának.

A német Stern magazin kiderítette, hogy Angela Merkel, illetve stábja igen ideges a globális orosz tévéállomás német műsora miatt és azt szigorúan figyeli. Nagyon nem tetszik nekik az adó kritikus szemlélete; az, hogy a „dolgokat más szemszögből” nézik és még esetenként szatirikus hangokat is hallatnak a német vezetőről. A tévéállomás ezzel kapcsolatban néhány kérdést tett fel a szövetségi sajtóhivatalnak, de azok nem válaszoltak.

A népszerű amerikai, rendszerkritikus hír- és véleményportál egy seattle-i metrójáraton kifüggesztett hirdetésről számol be, amely így hangzik: „20 mérföldre nyugatra Seattle-től található az USA legnagyobb atomfegyver lerakata”. A hirdetést egy békeaktivista csoport szponzorálta. A portál azt írja, a csoda az, hogy eddig ez a hely elkerülte az aktivisták figyelmét. Ott nem csak az Egyesült Államok, de a világ legtöbb atomtöltetét tárolják. Összesen 13000 atomtöltetet, mint azt Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetsége Nukleáris Információs Projektjének igazgatója közölte. Az ott tárolt robbanófejek ereje egyenlő 14 ezer „Hirosima bombával”. A hirdetések célja, közölte az azok kitételét fizető szervezet, az amerikai közvélemény informálása és felrázása a Kitsap haditengerészeti támaszpont ügyében.

                                                               *             *             *

A magas rangú demokrata vezetőktől származó e-mailek megjelentetése a WikiLeaksen egyértelműen bizonyította azt, amit számos amerikai – legyenek progresszívak, vagy konzervatívok – hosszú ideje gyanított a választási ciklus során: a Demokratikus Nemzeti Bizottság (DNC) aktívan összeesküdött Bernie Sanders ellen, hogy Hillary Clinton jelölését biztosítsa. Ez a tény mutatja, „hogy semmi demokratikus nincs a Demokrata Pártot vagy Amerika állítólagos demokráciáját illetően”. Felvetődik a kérdés, miért éppen Hillary Clinton? „Mi az a nőben, amely a politikai, pénzügyi, szociokulturális és katonai establishment csaknem teljes egészét egyesíti?” Hillary Clinton egyértelműen az establishment üdvöskéje. „Szégyentelen háborúpárti, aki több alkalommal bizonyította hajlamát, hogy a Földön országokat bombázzon, szálljon meg és pusztítson el”. Az is megkérdőjelezhetetlen, hogy hidegháborús mentalitása mellett a katonai-ipari komplexum odaadó barátja. Csakúgy, mint a finánctőkéé és a Wall Street-é. Szoros kapcsolatokat ápol a Goldman Sachs-szal és csaknem minden nagyobb bankkal. Olyan támogatói vannak, mint George Soros, a Pritzker család, Haim Saban és a többiek. Clinton a Wall Street legjobb képviselője. „Odaadó neoliberális és a Szabadkereskedelem Egyházának főpapnője". ”Aki – férjével együtt – „a NAFTA elfogadásán keresztül tette tönkre mexikói családok millióinak  életét, belezte ki az amerikai ipari bázist, miközben szuperprofitot termelt a Nagy Agrobiznisz, a Nagy Kiskereskedelem és a nagybankok részére”. „Clinton egészen olyan mint Obama abban, hogy mindkettőnek mérhetetlen étvágya van háborúra és a neoliberalizmus gazdasági ortodoxiájára. Mindketten lényegi demokraták: politikai kígyóbűvölők, akik mosolya és meleg ölelései elrejtik szívük jéghidegét, akik elkötelezettsége a multikulturális szivárvány mellett elhazudja a munkások és szegények iránti mély gyűlöletüket”.

„Mexikóban naponta tűnik el egy tucat ember – a legtöbben közülük örökre. Hozzátartozóik azt sem tudják, hogy még életben vannak-e”, kezdődik a mexikói tudósítás a vezető svájci lapban. Majd így folytatódik: „Mindenkivel megtörténhet. Fiatallal, időssel, gazdaggal vagy szegénnyel – Mexikóban mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy egy nap eltűnik. Az eltűntek közül sokan ártatlanok. Rossz időpontban rossz helyen tartózkodnak, vagy adott profiljuk van; politikailag kényelmetlenek, vagy olyanokkal akaszkodnak össze, akikkel nem kellett volna. A legtöbbjük soha nem kerül elő, és egyesek tömegsírba szállnak”.