Szex, pia, gólyatábor: tanultunk-e valamit?
2016.08.05. 08:58
A 2014-es botrány után az egyetemek, főiskolák a korábbinál jóval nagyobb elővigyázatossággal járnak el, a vonatkozó törvénymódosítás pedig garantálja a tiszta felelősségi viszonyokat - írja a Magyar Hírlap.
Mint ismert, K. Szilárd fotósként dolgozott ELTE Tanító- és Óvóképző Kar fonyódligeti gólyatáborában, ahol 2014. augusztus 30-án kora hajnalban brutális módon megerőszakolt egy budapesti elsőéves hallgatót. Bűncselekményéről fényképeket is készített, ugyanis ezekkel akarta zsarolni később áldozatát.
Mi több, a fotóst korábban már elítélték nemi erőszak miatt, amiről az ELTE Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) vezetői, a gólyatábor egyes szervezői is tudtak, mégsem ítélték alkalmatlannak K. Szilárdot munkájának elvégzésére.
Az eset napvilágra kerülését követően egyre több egyetemista érezte úgy, hogy be kellene számolnia a gólyatáborokban történő eseményekről, melyekben
Igen. A Magyar Hírlap beszámolója szerint több fontos módosítás is napirendre került annak érdekében, hogy az egyetemisták egy biztonságosabb környezetben, jogilag felelősségre vonható szervezők által lebonyolított eseményeken érezhessék jól magukat:
- Elsősorban céges alapokra helyezték az egyetemi és főiskolai rendezvényszervezést, így a HÖK nem szervezhet önállóan gólyatábort.
- Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának bevonó eseményein például megerősítették a karon a mentorok helyzetét, melyek között pszichológusok is közreműködnek.
- Szintén az ELTE ÁJK-t érintette elsősorban az a döntés, miszerint minden HÖK-ös programelemet csakis a dékán hagyhat jóvá.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta, hogy a rendezvény szervezéséért felelős személy nevét a meghívóban fel kell tüntetni, azonosító adatait és elérhetőségét az egyetem rendelkezésére kell bocsátani. Ugyanis azzal, hogy valaki a nevével vállalja a szervezést, a felelősségi viszonyok sokkal tisztábbakká válnak.