Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a július 15-i puccskísérlet „Isten ajándéka” volt, mivel így átalakíthatja az országot, és megtisztíthatja azt az őt lopakodó iszlamizációval vádoló ellenségeitől, idézi őt a brüsszeli szakportál. Az országban egyre mélyül a szakadék az Erdogan-pártiak és az szekulárisok között. Erdogan 17-én azt is kijelentette, meggondolja a halálbüntetés újraszabályozását.

                                                               *             *             *

Az uniós külügyminiszterek ma rendkívül feszült hangulatban ülnek össze, hogy megvitassák, mitévők legyenek a török puccskísérlet után. Reggelijükön John Kerry amerikai külügyminiszter is részt vesz.

A brüsszeli portál szerint Didier Reynders belga külügyminiszter kijelentette, hogy Törökország nem lesz az EU tagja. Majd idézte Fetullah Gülent, akit Erdogan a puccs szervezőjeként nevezett meg: „Erdogan maga rendezte az eseményeket azért, hogy abszolút hatalomra tegyen szert Törökországban”. 

A német hírtévé szerint a levert török puccskísérlet után az utcára ömlött emberek nem a demokráciát, hanem az iszlám forradalmat éltették. A tömegben alig volt nő, de akik jelen voltak, fejkendőt viseltek.

                                                               *             *             *

„Ankara provokálja Washingtont” címmel a tévé azt jelenti, hogy nő a feszültség a két ország között. Obama elnök NATO-partnerét visszafogottságra ösztökélte. John Kerry külügyminiszter pedig attól óvta Mevlüt Cavusoglu török kollégáját, nehogy károkat okozzon a két ország közötti viszonyban. Kerry visszautasította azon török állítást, mely szerint az USA-nak szerepe volt az államcsínyben, mert ott él Fethullah Gülen török lelkész, Erdogan első számú ellensége. Binali Yildirim török miniszterelnök kijelentette:  minden olyan államot, amely Gülent támogatja, Törökországgal hadiállapotban lévőnek tekintik. 

A brit hírügynökség ma reggel 4:25-kor kiadott jelentése arról számolt be, hogy a török puccskísérlet derekán „legalább” két F–16-os vadászgép lázadó pilótái vették üldözőbe a Marmara közelében töltött vakációjáról Isztambulba repülő Erdogan elnök gépét. A gépek radarja ráállt Erdogan, és a gépét védő két, szintén F–16-os gépre. „Rejtély, hogy miért nem tüzeltek”, mondta a hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó volt katonatiszt.

Az európai vezetők attól tartanak, hogy Erdogan elnök a meghiúsított katonai államcsínyt arra használja, hogy még szorosabbra vegye a hatalom gyeplőit és lecsapjon ellenzékére. Több uniós vezető erre hívta fel a figyelmet, de ezek a hangok gyorsan elcsitultak, ugyanis e vezetőknek nagy szükségük van Erdoganra, hogy lassuljon a Közel-Keletről és távolabbi vidékekről érkező migránshullám.

                                                                *             *             *

11 német városban tüntettek a németországi törökök a levert puccsot követően. A három milliós török közösségen belül mély árok keletkezett. Az ott élő kurdok az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen támogatói. Német tisztségviselők aggodalmukat fejezték ki, hogy a törökországi erőszak áttevődött Németországra is. Gülen-pártiak tüntettek az USA berlini nagykövetsége előtt, mivel az Egyesült Államokat vádolták  a puccsal. Kölnben törökök kisebb csoportja összecsapott a kurd tüntetőkkel. Belgiumban – amely 240 000 török otthona – Erdogan támogatói Beringen városában csaptak össze a rendőrséggel. A rendőrség vízágyukkal oszlatta az őket kővel dobáló tömeget.

                                                                *             *             *

A meghiúsított  törökországi puccs, és Gülen kiadatási kérelme megterheli az amerikai-török kapcsolatokat. Washingtonnak Ankara kulcsfontosságú szövetségese az Iszlám Állam elleni küzdelemben, továbbá kiemelkedően fontos NATO-tag.  Az Uniót fenyegető Brexit után most a török puccskísérlet utáni bizonytalanság állítja új „kihívások” elé a NATO-t. Az amerikai igazságügyi minisztériumnak mérlegelnie kell a kiadatást alátámasztó bizonyítékokat. Az USA-nak igen fontos Törökország dél-keleti részén lévő Incirlik légitámaszpont, amely központi jelentőségű az USA közel-keleti jelenlétében és stratégiájában. A lap idézi Michael McFault, volt moszkvai amerikai nagykövetet, aki ma a Stanford Egyetemen tanít politológiát: „A Szovjetunió összeomlása  után úgy tűnt, „nagy lendület” keletkezett, de az elmúlt években ez megállt. Mintha egy korszak végére értünk volna”.  

Donald Trump azzal vádolta Hillary Clintont, hogy külügyminiszterként az ő „ostoba politikája” felelős az Iszlám Állam „kitalálásáért”. Ezt a CBS 60 perc című műsorában mondta Trump, és kijelentette, hogy elnökként totális háborút indítana az IÁ ellen.

                                                               *             *             *

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter arra szólította fel Erdogan török elnököt, hogy tartsa tiszteletben a törvényt és ne tisztogasson. Két nap alatt mintegy 6 ezer embert tartóztattak le. A német politikusok visszafogottabban nyilatkoztak.

                                                               *             *             *

Kobkarn Wattanavrangkul a thaiföldi turizmusért felelős miniszter kijelentette, véget fog vetni az ország szexturizmusának. Azt akarja, hogy az odalátogatók az ország szépségéért és kultúrájáért utazzanak a dél-kelet ázsiai országba.

                                                               *             *             *

A globális orosz tévéállomás német részlegének főszerkesztője tételesen bizonyítja be, hogy a Német Szövetségi Politikai Oktatóközpont júniusi „tanulmánya” az RT német adásáról hazugság. A központ elnökének, Thomas Krügernek írt levelében a szerkesztőség így utasítja vissza azt a hazugságot, hogy az RT német adása „állandó színpadot” biztosít az Alternatíva Németország vezetőinek, mint például Frauke Petrynek. „Frauke Petry soha nem volt az RT Deutsch stúdiójában, és eddig egyetlen alkalommal interjúvoltuk meg Drezdában”. Miután, teszi hozzá a választ, Petry társelnök asszony a német médiában széltében-hosszában nyilatkozott.

Putyin kijelentette, hogy támogatja Erdogan török elnököt. Szerinte megengedhetetlen, hogy a demokratikusan megválasztott politikusokat a katonaság megdöntse. Német politikusok ugyanakkor távolságtartóak és kétségüket hangoztatták Törökország EU-tagságáról, olvasható a német gazdasági-politikai portál cikkében.

A Harvard Egyetemen politikai gazdaságtant oktató Dani Rodrik azt a furcsa jelenséget tárgyalja, hogy a világszerte tapasztalható antiglobalista erők közül egy-két halványabb kivétellel miért hiányzik a baloldal, és annak helyén miért a nacionalisták nyertek teret. Példaként az Egyesült Államokat hozza, ahol Trump diadalmaskodik a republikánus szférában, de a balos Bernie Sanders képtelen átvenni a vezetést Clintontól. A kérdésre az egyik válasz az, hogy a migráció elhomályosította a globalizációs „sokkokat”.

Álarcos, üvöltöző anarchista banda ment Boris Johnson újonnan kijelölt brit külügyminiszter háza elé, ahol a rendőrséggel is összecsaptak. A száztagú banda azt kiabálta, hogy megöli Johnsont. A lap értesülései szerint megtámadták a rendőröket és füstbombákat robbantottak.

Anna Zalewka lengyel oktatási miniszter egy tévéinterjúban kijelentette, hogy kétséges a lengyelek részvétele a zsidók megölésében a holokauszt idején. Arról beszélt, elfogult vélemények hangoztak el Jedwabne esetében, ahol 1941. július 10-én „legalább egy tucat lengyel minimálisan 340 zsidó szomszédját ölte meg”. Az új jobboldali lengyel kormány Nemzeti Emlékezet Intézete ki akarja hantolni a jedwabnei tömegsírokat, hogy tisztán lehessen látni a vitában. Lengyelországban az a vélemény tartja magát, áll a cikkben, hogy a lengyelek voltak Hitler első számú áldozatai. 

Egyiptom miatt bukott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában készülő nyilatkozat, amely elítélte volna a Törökországban alkalmazott erőszakot és amely nyomatékosította volna, hogy valamennyi félnek „tiszteletben kell tartania a demokratikusan megválasztott kormányt”. Egyiptom a vétóját azzal indokolta, hogy a Tanács nem határozhatja meg, vajon egy kormányt demokratikusan választottak-e meg. A BT nyilatkozataihoz a 15 tag egyetértése szükséges. A BT-nek öt állandó és tíz rotációs tagja van. Egyiptom az utóbbiak közé tartozik.