Az érintetlenül kukába dobott élelmiszer a környezet számára súlyos és teljesen felesleges terhelést jelent, ráadásul sokba is kerül. Sajnos a kukában landol rengeteg feldolgozott, csomagolt és otthon megfőzött vagy megsütött étel. Sok esetben azonban az élelmiszer még a felhasználókhoz sem jut el, mert a földeken vagy az élelmiszerláncok raktáraiban rohadnak meg. Ráadásul egy kilónyi élelmiszer előállítása során 2 kiló szén-dioxid kerül a légkörbe, tehát csak elősegítjük vele a globális felmelegedést.

Az Európai Unió tagországai összesen körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termelnek évente, aminek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót (körülbelül 43 billió forintot).

Az egy főre jutó európai élelmiszer hulladék 173 kilogramm az EU-s tagállamokban. A 2011-es adatok alapján az egy főre megtermelt élelmiszer 865 kilogramm/ fő volt. Ezek alapján a megtermelt élelmiszerek 20 százalékát dobjuk ki a kukába.

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert. Az ok 10-ből 8 esetben az étel érzékelhető minőségváltozása, de rengeteg élelmiszer kerül a kukába a szavatossági idő lejárta miatt, vagy csak azért, mert megmaradt. Leggyakrabban pékáruk, főtt ételek, zöldségek és gyümölcsök, húsféleségek, valamint folyékony élelmiszerek kerülnek a kukába és a lefolyóba. Nyáron még inkább fenyeget az élelmiszerromlás, és bár az emberek 96 százaléka próbál tenni ellene, kétharmaduk nem tudja, hogy a megfelelő csomagolás fontos szerepet tölt be a minőségvédelemben. Magyarországon fejenként évente 40 kilogramm élelmiszer válik feleslegessé.

Nagy-Britannia vezeti Európában az élelmiszerpazarlók listáját, náluk évente 8 millió tonna étel végzi a szemetesben.

Egy brit kampány, a Love Food, Hate Waste (Szeresd az ételt, gyűlöld a pazarlást!) tanácsokat ad az embereknek, hogy hogyan kerüljék el az élelmiszer pazarlását. Azt javasolják, készítsünk bevásárlólistát a boltba indulás előtt, figyeljünk az élelmiszerek szavatossági idejére, ellenőrizzük rendszeresen a hűtőnk tartalmát, együk meg időben a közelgő lejáratú termékeket, és használjuk fel a maradékokat is. A tudatformálás nagy hatással volt a jelenségre, két év alatt 270 ezer tonnával sikerült csökkenteni a britek élelmiszerhulladék-kibocsájtását.

Nem csak az emberek által kidobott élelmiszer mennyisége ölt hatalmas méreteket, hanem már a farmokon, a boltokban és az éttermekben feleslegesen elpazarolt élelmiszerek mennyisége is megdöbbentő.

Sajnos az élelmiszerek nagy része a földeken rohad meg a szépészeti standardok miatt. Annak ellenére, hogy semmi bajuk, nem veszik meg őket az élelmiszerláncok, mert külsőre nem tökéletesek.

- mondta Wayde Kirschenman, akinek a családja már 1930 óta burgonyát termeszt.

Az éhezést nem lehet úgy felszámolni, hogy közben ennyi étel landol a szemetesben, ezért az Obama  kormány tervei alapján 2030-ig megfelezik az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét. Az kidobott élelmiszer mennyisége ellenére az amerikai lakosság 5-10 százaléka éhezik.

Dániában nem rég nyílt egy szupermarket, ahol csak feleslegessé vált élelmiszereket árulnak. A boltot önkéntesek üzemeltetik és a profitot a boltot üzemeltető civil szervezet szegény országokban megvalósuló projektjeire fordítják.

A franciáknál azok a 400 négyzetméternél nagyobb szupermarketek, amelyek élelmiszert dobnak ki, büntetést kapnak. A megmaradt termékeket élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek kell felajánlaniuk.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 2 milliárddal több embert kell élelmezni. Ebből kifolyólag szükség van az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására, másfelől a mezőgazdasági termelők, az élelmiszergyártók, a szupermarketek gyakorlatának elutasítására.