Az ukránok mai napig nem ismerik el a népirtást
Nagy Gábor
2016.07.11. 17:28
Pedig 1943. július 11-én az ukrán nacionalisták 150, legfõképp lengyelek lakta településre rontottak rá.
Sajnos mi magyarok a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy az első világháború után a győztes hatalmak igazságtalan határokat húztak Európában.
A soknemzetiségű államok eltörlése; a világháború alatt hangoztatott kisebbségi jogok védelme – annak piedesztálra emelése – a párizsi békeszerződések kapcsán kontraproduktívnak bizonyult. Épp emiatt az ellentét miatt a két világháború között megszületett az ukrán-lengyel polémia:
Ukrajnában sok a lengyel, Lengyelországban pedig sok az ukrán
A jelenlegi Ukrajna északkeleti, lengyelek lakta megyéjében, Volinyban (Volhíniában) 73 évvel ezelőtt – a Véres Vasárnapon – szörnyű népirtást kezdtek meg az ukrán nacionalisták. Július 11-én egy időben 150, javarészt lengyel lakosságú településre rontottak rá radikális ukrán nacionalisták. A genocídium egészen augusztusig elhúzódott, melyben egyes becslések szerint 50-100 ezer lengyelt, nőket, gyermekeket és időseket mészároltak le az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alakulatai, hogy egy egységes nemzetállamot hozzanak létre.
Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a két világháború között sem Varsó, sem pedig az ukrán partizánok nem törekedtek arra, hogy az etnikai határok figyelmen kívül hagyásából eredendő aggályokat békésen rendezzék.
Az érem két mai oldala
Varsó július 11-én az etnikai tisztogatás áldozataira emlékezik, amelyet a lengyel Szenátus népirtássá nyilvánított. A Szejm felsőháza által elfogadott határozat július 11-ét emléknappá nyilvánítaná és megemlékezik a vérengzés zsidó, örmény és cseh áldozatairól is. A Lengyel Parasztpárt már 8 éve is megpróbálta tisztázni a volinyi vérengzést, de Donald Tusk és pártja megvétózta az előterjesztést. Az akkori törvényhozás elnöke, Bronislaw Komorowski pedig a vérengzés kapcsán úgy fogalmazott: a német megszállás alatt történt népirtásért nem az ukrán nacionalisták, hanem a Szovjetunió a felelős. A jelenlegi kormányzat azonban úgy véli, hogy a népirtás a végrehajtókhoz viszonyul; épp ezért sem állami, sem pedig helyi szinten nem tisztelik azokat, akik kezéhez vér tapad.
Kijevben azonban úgy vélik, hogy az ügy terítékre kerülése mögött az orosz sajtó állhat. Ukrajna épp ezért csak akkor kér bocsánatot, hogyha kiderül Roman Suhevics valódi felelőssége. Ugyanis Kijev szerint a vérengzésekkel kapcsolatos tényeket a szovjet propaganda meghamisította; de a második világháború alatt többször előfordulhatott az is, hogy mások gyilkoltak az UPA nevében.
A Második Lengyel Köztársaság állampolgárai ellen elkövetett bűntett a nemzetközi jog szerint elévülhetetlen, azonban Kijev mindeddig nem ismerte el a népirtást és azért nem kért bocsánatot a lengyelektől, mert igyekszik az ügyet a szőnyeg alá söpörni. Sőt, Ukrajnában reneszánszát éli az UPA, annak vezetőit, Roman Suhevicset és Sztepan Banderát pedig az ukránok dicsőítik.
(Magyar Nemzet, Lagzi Gábor – MTA)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
