Magyarországon 1989 óta eddig hatszor tartottak országos ügydöntő népszavazást, a hetedik pedig idén október másodikára fog esni. 

A rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) által kezdeményezett, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt által is támogatott első országos ügydöntő népszavazás kérdései a következők voltak:

• Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
• Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
• Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében lévő vagyonról?
• Feloszlassák-e a munkásőrséget? 

A köznyelvben "négy igenes" népszavazásként számon tartott voksoláson a választópolgárok 58,03 százaléka, 4 526 602 fő vett részt. A többség mind a négy kérdésre igennel válaszolt, az elnökválasztás időpontjának kérdésében mindössze 6404 szavazat döntött.

A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.

A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozással kapcsolatban így hangzott:

• Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?

A referendumon az összes választópolgár 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt, és a résztvevők 85,33 százaléka (3 343 131 fő) szavazott igennel.

Az 1989-től érvényes szabályok szerint a népszavazás akkor volt érvényes és eredményes, ha az összes választópolgár legalább 50 százaléka + 1 fő érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott. Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás ezt megváltoztatta, az érvényességhez elegendő lett, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede azonos választ adott a megfogalmazott kérdésre.

Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást, mert a törvényhozók mulasztása miatt ütközött egymással az alkotmány és a népszavazási törvény, de a testület úgy ítélte meg, hogy az alkotmány magasabb rendű jogszabály, mint a törvény.

A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fő), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

A sorrendben ötödik országos ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók. Az ominózus Gyurcsány-féle 23 millió románozás e kampány kapcsán hangzott el.

A részvétel 37,49 százalékos volt, 3 017 739 fő ment el szavazni, s mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka.

A hatodik ügydöntő népszavazást Orbán Viktor Fidesz-elnök kezdeményezte 2006. október 23-i beszédében. A kérdések a következőek voltak:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?

A részvételi arány 50,51 százalékos volt, 4 061 015 ember ment el szavazni. Az igen szavazatok száma a vizitdíj kérdésében 3 321 313, a kórházi napidíj kérdésében 3 385 981, a tandíj kérdésében 3 309 616 volt, azaz a választás mindhárom kérdésben érvényes és eredményes volt.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény módosított a népszavazásra vonatkozó rendelkezéseken. Megszűnt a véleménynyilvánító népszavazás, és az érvényességi feltétel kapcsán lényegében visszatértek az 1989 és 1997 közti szabályokhoz.

Magyarán a népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésre. Az új jogszabály a 2014. évi parlamenti választás kitűzésének napján, 2014. január 18-án lépett hatályba.

Az összeállítás az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának felhasználása során készült.