A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint nemcsak megerősítették a határok védelmét, hanem úgynevezett mélységi határőrizetet vezetnek be a magyar hatóságok a szerb és horvát határszakaszokon. Azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. A cél az, hogy az összes illegális határátlépőt elkapják.

A Századvég Alapítvány vezetésével elkészített, az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás szerint az európai lakosság inkább pesszimista, a migrációs válság által leginkább érintett országok polgárai az átlagnál is borúlátóbbak. Továbbá az emberek többsége szerint a bevándorlási hullám növeli a terrorizmus kockázatát, ráadásul az EU teljesítményével kapcsolatban a lakosság többsége egyértelműen elégedetlen.

A NATO-tagországok többségében emelkednek idén a védelmi kiadások, habár a szövetség katonai költségvetésének még mindig az Egyesült Államok adja csaknem a háromnegyedét. Amíg Nagy-Britannia 6,6, Franciaország 4,7 és Németország 4,4 százalékkal járul hozzá a NATO büdzséjéhez, addig Magyarország a GDP 1,01 százalékát fogja védelmi célokra fordítani 2016-ban, ami nagyjából 353 milliárd forintnak felel meg.