Hanyatt-homlok jelentgette vezető híreiben a nyugati sajtó a Bremain (Britain Remain – Maradj Nagy-Britannia az EU-ban) aláírások rohamos sokasodását. Amit a rég meghalt Kim Ir Szen észak-koreai pártvezér is aláírt, csakúgy mint 23 ezer észak-koreai honfitársa - olvasható a globális orosz tévé német nyelvű portálján. A petíciót netes aktivisták trollozták, amit végül ideológiai alátámasztással zenésített meg a fősodratú nyugati sajtó. A brit nép többsége által hozott döntés megfordítására indított kampány aláírásainak 90 százaléka hamisított, ugyanis azt csak brit állampolgárok írhatnák alá. És már négy milliónál tartottak…

„Mi lesz?”, teszi fel a kérdést a vezető svájci lap annak nyomán, hogy Ausztriában újra kiírják az elnökválasztásokat. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromtagú szövetségi elnöki kollégium veszi át. Amelynek tagja lesz a szabadságpárti Norbert Hofer, akinek pártja megóvta a választásokat.

A lap erre vonatkozó kommentárjában azt írja, az alkotmánybíróság döntése, hogy újra kell rendezni az választások második fordulóját beláthatatlan következményekkel jár. Az Ausztriában megkövült pártállamot nem csak politikailag, de intézményesen is mély válságba taszította. Ezzel nem csak ez a választás, de a korábbi választások hitelessége is kérdésessé vált. Ami történt az az ellenőrzések és a felelősség tudatosodásának hosszú időre visszamenő hiánya. A Szabadság Pártnak a választások megismétlése nem csak győzelem, de a párt javára írandó, hogy minderre fényt derített.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt akarja, hogy az Európai Bizottságot igazi EU-kormánnyá alakítsák. Ezzel az Európai Tanács – vagyis a tagországok kormányfőit tömörítő csoport – hatalmát veszítené.   

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt követeli, hogy a tagállamok az EU szintjén az eddigieknél több problémát oldhassanak meg. Ötlete az Európai Bizottság hatalmának elvételét jelentené.

Oroszország egyetlen repülőgép anyahajóját elküldi a Földközi-tengerre a szíriai partokhoz. Rajta 60 vadászgéppel és harci helikopterrel. Ez konfliktusokhoz vezethet a NATO e tengeren jelenlévő hadihajóival.

Az EU és az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy – szemben a korábbiakkal - 150 milliárd dollár erejéig segélyt nyújthat olasz bankoknak. Ezt „óvintézkedésként” magyarázták.

Az amerikai fegyveripar választásokra fordított kiadásai közül – melynek keretében 21 jelöltet támogatnak – Clintonné szerepel az első helyen. Trump a 16-on. Míg Clintonné egyetlen dollárt nem fordított választási kampányára, Trump 45,7 millió dollárt, ami azt jelenti kampányának 72 százalékát eddig saját maga finanszírozta.

Hatalmasat profitál az USA az úgynevezett panamai iratok április 3-ai nyilvánosságra hozatalából: míg márciusban még 98,1 milliárd dollár folyt ki külföldre amerikai értékpapírokból, áprilisban 80,4 milliárd dollár értékben fektettek be külföldiek amerikai értékpapírokba.

A Baden-Württember tartományi kormányzat muzulmánokat hívott meg a ramadán böjt végére. Winfried Kretschmann miniszterelnök szeszesitalokat is kínált és élesen bírálta Törökországot, illetve Erdogan államfőt. A jelenlévő német-török résztvevők és a török diplomaták tiltakozásképpen kivonultak a rendezvényről.

Németországban a kerékpárlopások tavaly a német polgárok mintegy 100 millió eurójába került. Átlagosan a kár 520 euró biciklinként. Évente mintegy 200 000 kerékpárt lopnak el, ám a lopásoknak csak 9 százalékát derítik fel a hatóságok. 

A lap vasárnapi kiadásának adott interjújában Wofgang Schäuble német pénzügyminiszter (CDU) – akit „a Brexit ütésként ért” – a Brexit nyomán számos ötletét levetette. „Így már nem akar hallani az uniós integráció elmélyítéséről, és ez vonatkozik a Juncker-féle grémiumra (Európai Bizottság) is. Bírálta Steinmeier külügyminisztert is, amiért az európai alapító államokat találkozóra hívta két nappal a Brexit után, mivel „azok az államok, amelyek nem tartoznak e csoportban, elbizonytalanodtak és ezért kirekesztettnek érezték magukat”. Bírálta Steinmeiert azért is, mert az leteremtette a NATO-t Oroszország elleni fellépésében.

Sigmar Gabriel német alkancellár brit fiataloknak felajánlotta, hogy német állampolgárságot kaphatnak, mivel áldozatai a Brexit döntésnek.

Thomas Piketty, a híres francia közgazdász a Brexitet „európai politikai katasztrófának” titulálta és Németországot azzal vádolta, hogy ő a „főbűnös” az eredményben.  Szerinte Németország állandóan a „főokost” játssza, amit rosszul viselnek az európaiak.  

A főszerkesztő szombat reggeli körleveléből: „Hajdanán nagy ház volt. Európai Uniónak hívták, amelyben sok népnek volt helye és jövője. Most sok kis ház van. Nevük nemzetállamok, amelyek egymástól ismét el akarnak határolódni. Ez tehát a Brexit utáni helyzet…Nagy-Britannia kockáztatja az egységet, az EU tépelődik, vajon mennyi befolyása legyen Brüsszelnek és a jobboldali populisták örvendeznek. Minél nagyobb a káosz, annál nagyobb a vágy az egyszerű megoldásokra. Így kalkulálnak ők.” Mai körlevél: „Aki azt hitte, hogy a Brexit csak a brit politikát zilálja szét, a hétvégén okosabb lett. A britek szavazata a német szövetségi választási küzdelem nem hivatalos startpisztolyának dörrenése lett. Míg Martin Schulz (aki jelenleg ugyan az Európai Parlament elnöke, arról álmodik, hogy az SPD kancellárjelöltje legyen) a brüsszeli Európai Bizottságot szuperkormánnyá alakítaná át, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azt szeretné, hogy szükségből a nemzeti államok vegyék a kezükbe az ügyeket. Hogy Sigmar Gabriel SPD alkancellár mit akar, azt – mint oly gyakran – most sem tudjuk. És a kancellár? Õ azt reméli, hogy a britek észhez térnek és a végén még eltekintenek attól, hogy kilépjenek az Unióból, noha ezt nyíltan nem mondaná ki."

A német Baloldal (Die Linke) a parlamentbe két javaslatot terjesztett be, melyről július 7-én szavaznak. Az egyik szerint a NATO-t egy kollektív béke- és biztonsági rendszerrel kell helyettesíteni, Oroszország bevonásával. A másik arról szól, hogy küldjenek-e német katonákat Litvániába, olvasható az elsősorban Kínáról tudósító többnyelvű portál német kiadásában.

Eddig ismeretlen részleteket közölt a brit napilap Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök igen rövid pénteki beiktatási beszéde után a főváros, Manila egyik nyomornegyedében elmondott szavaiból. Ezt mondta az ott összegyűlteknek: „Ezek a rohadt gennyek elpusztítják gyermekeiteket. Nehogy belemenjetek ebbe, még akkor sem, ha rendőrök vagytok, mert megöllek benneteket. Ha ismertek kábszereseket, nyugodtan öljétek meg őket magatok, mert az túl fájdalmas, ha a szüleiknek kell megölniük őket.” Ezután sürgette őket, nyissanak temetkezési vállalkozásokat, mert elnöksége idején az nagyon jó üzlet lesz. „Tuti, hogy nem mentek csődbe. Ha lelassul a biznisz, szólok a rendőröknek: csináljátok gyorsabban, hogy az emberek keressenek pénzt. Duterte az elnöki kampányában nem csak azt ígérte meg, hogy elnöksége első fél évében százezer bűnözőt öl meg, de azt is, hogy a Manilai öbölbe vetett holttesteken a halak meg fognak hízni. A lap arra is emlékeztet, hogy Duterte győzelme után az USA-nak és Ausztráliának is nekiment, majd az ENSZ-nek. Ezt mondta a világszervezetnek: „Menj a picsába: még a közel-keleti mészárlást sem tudod leállítani…Kussoljon mindegyiktek ott!”

Az Európai Tanács július 1-én 2017. január 31-ig meghosszabbította az orosz gazdaság egyes szektorai ellen, a 2014. július 31-én Ukrajna „destabilizálása” miatt, meghozott szankciókat. A közleményben ez a mondat is olvasható: „A döntést írásos eljárással fogadták el, mégpedig egyhangúan, mint ahogyan a korlátozó intézkedések meghosszabbítására vonatkozó szabály diktálja valamennyi döntésnél.” (A Krím-félsziget „elcsatolása” miatt életbe léptetett szankciókat már a múlt hónapban meghosszabbították.)

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter Sebastian Kurz külügyminiszter kollégájával együtt arról kíván gondoskodni, hogy azon körzetekben, ahol a választások során „hibákat” vétettek, hívják be az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) választási megfigyelőit. Kijelentésük hatalmas felháborodást váltott ki Peter Jankowitsch volt külügyminiszter részéről, aki szerint ez az eszköz csak „a kelet-európai fiatal demokráciáknak jó” (pl. a proli magyaroknak), valamint Latin-Amerika és Afrika „instabil térségeinek”. Kern szövetségi kancellár se tartja jónak az ötletet, mert az „Ausztria reputációját károsítaná”

Philip Breedlove, az európai NATO-erők korábbi főparancsnoka megkísérelte, hogy Obamát rávegye a Oroszország elleni háborúra. Azt akarta, jelenti a német gazdasági-politikai portál, hogy keményebben lépjen fel Oroszországgal szemben, és hagyja jóvá fegyverek szállítását az ukránoknak. Ezt a DC Leaks amerikai portál leplezte le és az erre vonatkozó e-maileket bemutatta. Obama hajthatatlan maradt, és Breedlove-nak mennie kellett.

A Trudeau-kormány úgy döntött, hogy hamarosan katonákat küld azon NATO-egységhez, amelyet Kelet-Európában fognak bevetni, idézi a kanadai közszolgálati adó Harjit Sajjan (kanadai) védelmi minisztert, aki hozzátette, Kanada ott „vezetői szerepet” fog vállalni.

Az MTI és nyomában a hazai sajtó is tájékoztatott  Putyin orosz és a finn elnök finnországi közös sajtótájékoztatójáról, ám e mondatok kivételével, amelyek megtalálhatók az orosz elnök hivatalos honlapján: „Nagyra tartjuk Finnország semlegességét és tiszteletben tartjuk, de ez nem ránk tartozik. Egy finn barátom mondatát kissé átírva kijelenthetem, hogy a NATO talán boldog lenne, hogy Oroszország ellen harcoljon a legutolsó finn katonáig. Ezt akarják? Mi nem, nem akarjuk ezt, de önök döntenek arról, hogy mire van szükségük.”

Fico szlovák elnök kijelentette azután, hogy országa átvette az EU rotációs alapon működő elnökségét, meg akarja változtatni a migrációra vonatkozó „narratívát”, és arról mélyreható vitákat akar folytatni, idézi őt az uniós szakportál.

Példátlan dolog történt Londonban: Cipi Livni volt izraeli külügyminiszternek hamarjában diplomáciai immunitást kellett adni, mert a rendőrség ki akarta hallgatni a Gázai háború alatt elkövetett izraeli háborús bűnök ügyében. Az immunitást azután kapta meg,  hogy a brit és izraeli kormány villámgyorsan tárgyalt az ügyről. Livni külügyminiszter volt az Izrael által a Gázai-övezet ellen 2014 nyarán viselt háború idején.

„Ausztria szélsőjobboldala az EU-t újra próbára teszi a szavazóurnáknál” címmel a vezető amerikai lap terjedelmes cikkében arról ír, hogy Hofernek újabb esélye van arra, hogy a II. világháború után Európa első „szélsőjobboldali államfője legyen”. A cikk – eléggé el nem ítélhető módon – csak a második bekezdése végén említi a „náci” szót. Ezután Ficóra kerül a sor, aki – miközben pénteken átvette az EU rotációs elnökségét – figyelmeztetett arra, hogy a tömb vezetőinek több figyelmet kell fordítaniuk a nemzeti szuverenitásra, és „egyensúlyt  sürgetett a tagországok és az európai intézmények között azért, hogy egyik se kerüljön uralkodó szerepbe”. A Brexittel kapcsolatban Mujtaba Rahman, az Eurasia Csoport európai igazgatója kijelentette, hogy „egész Európában óriási az arra irányuló vágy, hogy visszanyerjék az autonómiát és szuverenitást Brüsszeltől...”

Donald Trumpot hevesen bírálták szombaton, mert twitterén a Dávid-csillagot posztolta ki Hillary Clinton képe mellé, miközben Clintonnét „a valaha létezett legkorruptabb jelöltnek” nevezte. A Dávid-csillag egy halom százdolláros bankó társaságában látható. Ami arra az antiszemita toposzra utal, írja a vezető amerikai lap, mintha a zsidók a pénz megszállottjai lennének. Trump a bírálatok után eltávolította a posztját és olyat tett ki, amelyen a Dávid-csillagot egy kör helyettesítette. Ezt a lap szombaton írta, míg ma, hétfőn pedig arról jelentett, hogy Trumpék ezt a jelképet egy szélsőséges fehértudatú honlapon találták. Trump és stábja nem reagált a lap kérdésére.

„Miként kell szétzúzni Putyin Brexit pártját?” címmel a rendkívül befolyásos Robert D. Kaplan fejti ki véleményét a globális terjesztésű lap következetesen háborúra uszító, neokonzervatív véleményrovatában, azt állítva – szokás szerint minden bizonyíték bemutatása nélkül -, hogy Putyin orosz elnök áhítja Európa szétesését. Kifejti, hogy a NATO-nak kell megvédeni Közép- és Kelet-Európát „az orosz felforgatással és kifejezett agresszióval” szemben. Putyin a Brexitet győzelemnek tekinti. A II. világháború óta nem volt olyan pillanat, amelyben ennyire szükség lett volna az amerikai elnöki vezetésre. „A Brexit ennek az elnöknek és a következőnek próbát jelent”. Lengyelország jobboldali populizmus fel halad, Magyarország a „neo-autoritarianizmus szorításába került”, stb. Óriási a veszély, hogy Németországnak elege lesz az olyan hálátlan feladatokkal törődni, mint a görög adósok ügye, és akkor különalkut köthetnek Oroszországgal, vagy „befelé fordulhatnak populista nacionalizmus felé”, mint más európai országok tették.  A populista hullámban „Miért lenne Németország a kivétel?”

A WASHINGTONI BROOKINGS INTÉZETET VÁLASZTOTTÁK TAVALY AZ „ÉV AGYTRÖSZTJÉVÉ. A liberális agytröszt kutatóinak néhány tagja így reagált a Brexitre:

Dhruva Jaishankar „Brexit: a digitális demokrácia első áldozata” címen azt írja, amikor történészek az elmúlt 25 évre tekintenek, azt nem a terrorizmussal vagy a növekvő egyenlőtlenséggel társítják, hanem Kína és India emelkedésével és a globalizációval.  Az utóbbit főleg az internet segíti. Sok optimista arra gondolt, hogy a globalizáció az információ és a döntéshozatal demokratizálódásához és így nagyobb kozmopolitizmushoz vezet. A polgárok tájékozottabbak lesznek, kevésbé lehet őket elhallgattatni és hatékonyabban közlik nézeteiket vezetőikkel. Csakhogy ez oktalan derűlátásnak bizonyult. Ugyanis a digitális demokrácia polarizáltsághoz, bénultsághoz, elégedetlenséghez és félretájékozottsághoz vezet. Erősíti az előítéleteket. Növelte a politika elszínpadosítását. A politika és a bohózat közötti éles választóvonal lebomlott. A politikusok érzelmeket lovagolnak meg. Hamisságokat terjesztenek. Mint a populisták. A Brexit tehát nem globalizáció ellenes, hanem a globalizálódás terméke. A képviseleti demokrácia veszélybe került. Át kell gondolni az eddigieket.

Riccardo Alcaro „A Brexit tengernyi bajt sodort be” címmel azt írja, hogy a döntésen az egész világ megdöbbent. „Az súlyos csapás az Egyesült Királyságnak, az EU-nak és a nemzetközi liberális rendnek”. „A meggyengült, megosztott EU sokkal kevésbé lesz fontos nemzetközi szereplő. Európa befolyása a globális kormányzásra, a nemzetközi intézményekre és többoldalú tárgyalásokra csökkenni fog. Az USA Európát problémaként és nem partnerként látja majd, és a Nyugat kohéziója, vezetési képessége, zsugorodni fog… A Nyugat által pártolt liberális rend veszélybe kerül.”

Philippe Le Corre „A Brexit fertőzés ezután felemésztheti a francia elitet” címmel arról ír,  hogy a Brexit után Franciaország a tükörbe nézhet és megkérdezheti, még mindig a nemzetek azon közösségéhez akar-e tartozni, amit két francia, Jean Monnet és Robert Schuman kezdeményezett egy fél évszázaddal ezelőtt? Vajon akarja-e Németországgal szövetségben az európai eszmények alapján megmenteni az EU-t? Vagy követi az Egyesült Királyságot és az európai projekt sírásója lesz? És meg akarja rendezni a Frexit népszavazást, mellyel kiszabadítja a szellemet a palackból? Bruno Le Maire, a középjobb Republikánusok elnöke azt írta a Le Monde-ban: „Európa már nem kelt bennünk álmokat”. A franciák 66 %-a szerint az EU gazdaságilag megbukott. A populisták örvendeznek. A szélsőbal is ki akar szállni az EU-ból. 

Steven R. Koltai „Brexit és a történelem tanulságai” címen írt esszéjének elején idézi Timothy Garton Ash parafrázisát Churchill közismert mondásáról így: „A mai Európa a lehetséges legrosszabb Európa, kivéve minden más Európát, amelyet időnként megpróbáltunk.” A Brexit, írja, az EU intézményes keretei végének kezdte. Majd idézi a már klisének számító idézetet Santayana spanyol filozófustól: „azok, akik nem tanulnak a történelemből, annak megismétlésére ítéltetnek”. Utolsó mondata az, hogy ezt meg kell akadályozni.