A világ liberálisai legrosszabb rémálmát messze túllépő új elnöke veszi át ma hivatalát a százmilliós, 80 százalékban katolikus Fülöp-szigeteken, az USA egyik szoros szövetségese országában. A jogi diplomás, 71 éves Rodrigo Duterte azzal nyerte meg az elnökválasztást, hogy megígérte, zéró toleranciát hirdet a bűnözés ellen és elnöksége első fél évében százezer drogkereskedőt és egyéb bűnözőt ölet meg. Referenciája: 22 éven át Davao város polgármestereként 1400 bűnözőt likvidáltatott. Márciusi kampányában a bűnözőkre és a bűnelkövetéssel gyanúsítottakra térve így kiáltott fel: „Ha elnök leszek, a rendőrségnek és a katonaságnak elrendelem, hogy találják meg és öljék meg őket”.

A hadsereget mától kezdve Ronald Dela Rosa vezeti, aki Davao városban korábban a rendőrség élén állt. Dela Rosa nemrégiben elmondta újságíróknak, hogy az elnöknek megoldható az az ígérete, hogy fél év alatt kiirtja a bűnözést, amennyiben szünet nélkül üldözik. Hozzátette: „megkapják azt a jogot, hogy hallgassanak – örökké”. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt június 8-án rendkívüli mértékű aggodalmát fejezte ki, amiért Duterte a törvényen kívüli gyilkosságokat támogatja, emlékeztet rá a lap. Duterte szóvivője kijelentette, Ban újságokat olvasva ítélte el Dutertét, nem pedig az elnök szavai alapján, ugyanis ő azt mondta, hogy azokat a bűnözőket ölik meg, akik ellenállnak a letartóztatásnak.

Az elnök ugyanakkor korábban a megölt bűnözőkre és gyanúsítottakra ajánlotta fel a megmaradt elnöki  kampánypénzeket. A cikk ezután emberjogi aktivistákat és ellenzékieket idéz, akik szerint Duterte elnöksége gyengíti a jog uralmát és elriasztja a külföldi befektetőket (akik nyilván azonnal átteszik sátorfájukat a közismerten példásan jogállam Szaúd-Arábia nevű befektetői paradicsomba.) Ezzel szemben Tomas Osmena, a 2,3 milliós Cebu városának újonnan választott  polgármestere kijelentette, neki a bűncselekmények áldozatai lebegnek a szeme előtt. Ezért 1500 amerikai dollárnak megfelelő pesót fizet annak a rendőrnek, aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottat öl meg. Obama elnök telefonon gratulált Dutertének, de emlékeztette az emberi jogok tiszteletben tartásának kötelességére.

Minden fanfár nélkül folyik /A Kelet Trumpjának becézett/ Duterte mai felesketése Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában lévő Malakanang palotában. „Nem lesz pezsgősüveg durrogtatás”, mondta Marin Andanar kommunikációs miniszter a brit hírügynökségnek. A felavatáson csak az állami média lesz jelen. Duterte közismerten utálja a liberális médiát és azt mondta nemrégiben, hogy „a korrupt újságírókat joggal gyilkolják meg”. Chito Gascon, az Emberjogi Bizottság vezetője kijelentette, a Duterte elnökségével induló bűnözésellenes kampány a betegségnél is rosszabb eredménnyel zárulhat. Azt elismerte a Reutersnek azonban, hogy a szigetlakóknak nagyon elegük van a felelősségre vonás nélkül bűnözőkből. A rendőrség az elmúlt hetekben a korábbinál nagyobb számban lőtt le gyanúsítottakat. Az elnök mai beavatásán egy Davao-i divatcég ananászrostból készült egyszerű inget visel. A banketten csak fülöp-szigeteki ételeket kínálnak. Italként ananász-mangólét és a dalandannak nevezett helyi narancsból készült levet kínálnak.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török államelnök tegnapi telefonbeszélgetésük alkalmával megegeztek, hogy az orosz turisták visszatérnek Törökországba, idézi a hírügynökség német portálja az orosz elnök sajtószolgálatát. Putyin elnök mély együttérzését fejezte ki az isztambuli repülőtéren végrehajtott terrortámadás miatt. Az orosz kormány hamarosan megkezdi az illetékes török hatóságokkal a kereskedelmi- és gazdasági kapcsolatok újra felvételét és a kétoldalú együttműködést számos más területen. Ez azután történt, hogy Erdogan Putyin elnöktől személyesen kért bocsánatot, amiért Törökország lelőtt egy orosz vadászgépet.

Az amerikai szenátus kétpárti tagjaiból álló csoport levélben tiltakozott Obama elnöknél, amiért az amerikai kormány olyan fegyverekkel látja el a bahreini rezsimet, amelyeket az olajsejkség demokráciát követelő ellenzéke leverésére használ, olvasható a Sputnik angol nyelvű portálján. (A magyarországi antidemokratizmus miatt magát halálra őrjöngő, engedelmes kutyaként hitleri párhuzamot böfögő McCain szenátor nincs az aláírók listáján.)

A megkérdezett törökök 75 százaléka vallja, hogy az Ankara és Moszkva közötti kapcsolatok megromlása súlyosan árt az „oszmán gazdaságnak”, jelenti a Sputnik spanyol nyelvű portálja.

Enrique Pena Nieto mexikói elnök egy, az észak-amerikai államok vezetőinek ottawai sajtókonferenciáján kijelentette, idézi őt a hírügynökség portugál nyelvű portálja, azért hasonlította „Donald Trumpot Adolf Hitlerhez és Benito Mussolinihez, hogy emlékeztessen a populizmus következményeire”. (A feltámadt Göbbels kiátkozás terhe mellett még egy millió populizmus-náci remineszcenciát követel a nyugati vezetőktől.)

Klaus Iohannis román elnök szófiai látogatásánál ezt mondta neki Bojko Borisszov bolgár miniszterelnök: „Nem akarok háborút Oroszországgal… Mindig is azt mondom, hogy a Fekete-tengeren vitorlásokat, jachtokat, turistákkal teli hajókat akarok látni, és nem azt, hogy az egy katonai konfrontációk színtere legyen. Semmi szükségem háborúra a Fekete-tengeren.”  (Ettől kezdve populista.) Így folytatta: „Oroszország ellen hadiflottát küldeni átlépi azt a határt, amit megengedhetek. Elfogadhatatlan, hogy rombolók és anyahajók állomásozzanak Burgasz és Várna üdülőhelyei közelében.” Iohannis – idézi a román Agerpress hírügynökséget a globális orosz tévé német portálja – azt felelte, relativizálni próbálva korábbi kardcsörtető kijelentéseit, hogy „A Fekete-tengeri kezdeményezés közös gyakorlatokat jelent. A NATO nem fog semmilyen hadiflottát állomásoztatni a Fekete-tengeren”. Június elején a USS Porter amerikai, rakétákkal felszerelt hadihajó úszott be a Fekete-tengerre. Oroszország ellenlépéseket tett. Korábban Bulgáriának Brüsszel nyomására el kellett állnia attól, hogy orosz technológiával építsen atomerőművet és fel kellett adnia a Déli Áramlat csővezeték projektjét. Putyin elnök akkor élesen bírálta a döntést. Tavaly Borisszov kijelentette, Bulgária „energia katasztrófa küszöbén áll”, áll a globális orosz tévéhálózat német nyelvű portálján.

Részleteket ismertet a globális orosz tévé angol nyelvű portálja a felállítandó EU-hadseregről, amelynek tervét tegnapelőtt az EU-csúcson ismertették a tagállami vezetőkkel. Az „Európai Unió Globális Stratégiája” névre hallgató tervet Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos tárta az egybegyűltek elé. Kijelentette, „meg kell védenünk magunkat a külső fenyegetések ellen”. Hozzátette: „Míg a NATO azért van, hogy megvédje tagjait – akik közül legtöbben európaiak – a külső támadásoktól, az európaiaknak jobban fel kell magukat fegyverezniük, ki kell képezniük és megszervezni magukat, hogy döntően hozzájáruljanak az ilyen kollektív erőfeszítésekhez, és azért, hogy önállóan cselekedjenek, ha ütött az óra”. „A hihetőbb európai védelem lényeges ahhoz is, hogy egészséges transzatlanti partneri viszony legyen kialakítható az Egyesült Államokkal”, olvasható a vonatkozó dokumentumban. Az USA jelenleg a NATO költségeinek 75 százalékát állja. (Trump korábban kijelentette, tarthatatlan, hogy az USA saját pénzén védje Európát.)  A dokumentum szerint jelenleg Európát Oroszország és a terrorizmus fenyegeti. 

Nagyon könnyen lehet, írja az uniós szakportál, hogy Brüsszel azért rémisztgeti a kilépési forgatókönyvekkel a briteket, hogy Cameron lemondása után a következő brit miniszterelnök be se nyújtsa a hivatalos értesítést az EU elhagyásáról. 

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a menekültválság eredményeként lehetséges az EU összeomlása. Kijelentette, az uniós menekültpolitikát drámai hibának tartja. Túl sokáig próbálkoztak azzal, fűzte hozzá, hogy a polgárokat a kitartásra buzdító szavakkal nyugtatgassák.

Tegnap késő este tette fel a francia lap portáljára a Francois Hollande-dal készült interjúját, melyben a francia elnök egy Trump esetleges amerikai elnökké választására vonatkozó záró kérdésre így válaszolt: „Azok, akik azt állítják, hogy Trump nem lehet az USA következő elnöke, ugyanazok, akik azt jósolták, hogy a Brexit sohasem fog győzni. Trump szlogenjei alig különböznek az európai és francia szélsőjobb szlogenjeitől”.

Sigmar Gabriel német alkancellár „bolondnak” nevezte Juncker uniós bizottsági elnök ötletét, hogy ki akarja kapcsolni a tagországok parlamentjeit a Kanada-EU kereskedelmi szerződés (CETA) megkötése ügyében. Juncker meg értetlenségét fejezte ki, hogy minek tagországi jóváhagyás egy ilyen remek egyezmény ratifikálásához, olvasható az „Értetetlenség Juncker magányos útja miatt” című cikkében.

„A kapitalizmus válságban” címmel a vezető amerikai külpolitikai folyóiratban megjelent esszé így kezdődik: „A második világháború utáni tömegdemokrácia kialakulása óta belső feszültség van a kapitalizmus és a demokratikus politika között. A kapitalizmus az erőforrásokat a piacok révén osztja szét, míg a demokrácia a hatalmat osztja szét szavazatok útján. Főként a közgazdászok lassúak annak elfogadásában, hogy e feszültség létezik. E helyett a piacokra hajlamosak úgy tekinteni, mint a politikai szférán túli terület és a politikára pedig úgy néznek, mint ami a másként önszabályozó rendszernek az útjába áll. Holott a mai világot az határozza meg, hogy a demokratikus politika és a kapitalizmus miként illeszkedik.

A politika nem hiba, amely a piacok útjába áll”. Majd jött a visszacsapás, írja a szerző:  „Mára a tőkepiacok és a kapitalisták állítják fel azon szabályokat, amelyeket a demokratikus kormányoknak kell követelniük. Csakhogy a tőke uralma visszacsapást eredményezett.” Így az egyenlőtlenség növelésével. És ha baj van, a kormányok az intézményeket sietnek kisegíteni, nem pedig a népet. Amiből annak elege lett. „Ilyen esetekben, mondta Polányi Károly magyar történész, ’kettős mozgalom’ következik be. Azok, akik úgy érzik, a piacoknak leginkább az áldozatai, az állam hatalmát kérik védelmükre. Bernie Sanders és Donald Trump emelkedése az Egyesült Államok e reakció terméke, csakúgy mint az európai populista pártok megerősödése”, indul a cikk.