Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Török Gábor nem érti

Horváth József György

2016.06.25. 14:08

Mi elmagyarázzuk.

„Itt már megint nagy bajok vannak. A Fidesz támogatottsága a Mediánnál 37, a Századvégnél 29, a ZRI-nél 24 százalék júniusban. Ez döbbenetes különbség, semmi értelmes magyarázat nincs rá...” – írja Török felháborodva a Medián legújabb adatfelvételén, mely szerint júniusban ismét nőtt a Fidesz.

Semmi értelmes magyarázat nincs rá... a fene egye meg.

Nem mondom, a közvélemény-kutatások módszertana nem Harry Potter regény és még csak annyira sem szórakoztató, mint Gyurcsány Ferenc éppen aktuális heti pálfordulása. Száraz, tömény unalom.

Mielőtt azonban előkapnánk a mindenki hazudik /manipulál aduászt (persze nem tudom miért „manipulálna” a liberális kötődésű Medián a Fidesz javára, de ezt Török biztosan jobban tudja), érdemes a módszertanra koncentrálni egy pillanatra, a józan észnek is adva egy sanszot.

A közvélemény-kutatásokban statisztikai módszerekkel kiválasztott, úgynevezett „mintákon” (800 fő, 1000 fő, 1500 fő stb.) zajlik a lekérdezés és a becslés egy kérdésre adható válaszok megoszlásáról (pl. ki a fideszes, ki a szoci stb.). Vannak akiknek már ezzel bajuk van, ők azok akik nem hisznek a matematikában. Az egy külön tudatállapot.

A nagy hazai közvélemény-kutatók, legyenek azok a baloldalra vagy a jobboldalra „besorolva” érték-orientációjukat tekintve, mind azonos mintavételi /statisztikai elvekkel, módszerekkel dolgoznak. A statisztikának ugyanis nincs politikai orientációja, ha hiszi valaki, ha nem.

Akkor meg miből lehet ekkora különbség? Kérdezi jogosan Török, aki politológusként ezek szerint többet olvasott Harry Pottert, mint amennyit konzultált közvélemény-kutatókkal.

A különbség az alkalmazott módszertan praktikus, gyakorlati oldalán van. Ugyanis egy megfelelően összerakott mintában szereplő jó munkásemberek véleményét valóban le is kell kérdezni. Fel kell hívni telefonon, vagy meg kell jelenni a lakáson és ott lekérdezni.

Na itt jön a nehézség. A pártpreferencia ugyanis olyan a magyaroknak mint a kedvenc szex póz. Idegennek mi köze hozzá, elég ha a csajod tudja. Azaz privát.

A jelentős különbségek (amelyek valóban nagyobbak, mint amit a statisztikai módszerekből eredő „standard mintavételi hiba” megengedne) abból adódnak, hogy van akinek jobban, van akinek kevésbé jól sikerül kiszedni a delikvensekből, azok kire voksolnának. Ez gyorsan kiderül, ha valaki összeveti a teljes népességre vonatkozó Medián és Szonda (most már ZRI) eredményeket. A Mediánnál a válaszadók 29%-a titkolta el (vagy valóban fogalma nem volt kire szavazna) preferenciáját, a Szonda /ZRI esetében pedig 36%. Ez is markáns különbség. Az úgynevezett válaszmegtagadás (amikor a mintában szereplő kerek perec offolja az egész kérdőívet, így helyette új delikvenst kell keresni) és a vélemény eltitkolásának aránya döntő mértékben befolyásolja az eredményeket, így a belőle készíthető statisztikai becsléseket is.

Na jó haver, de akkor miért van az, hogy a legnagyobb eltérés a Fidesz szavazóknál jelentkezik és nem például a szociknál? Azért, mert a Fidesznek van a legnagyobb szavazótábora és róla morzsolódnak le a legtöbben, akik aztán ilyen-olyan távolságra kerülnek a párttól. A „most már aztán elég”-től a „jó majd meglátjuk mi lesz”-ig. A Medián gyakorlata úgy tűnik pontosabban kiszedi belőlük, mi is a helyzet. A szocik tábora olyan leharcolt, hogy a szűk, de határozott magon (ők be is vállalják, hogy kire szavaznak) túl már nincsenek „szatellit” választóik, nincsenek feléjük kacsintgatók.

A másik jó tanács az, hogy idősorban (több hónap változásait) kell elemzni, az azonos módszertannal (ez esetben tehát azonos cég által) készített méréseket. A tendenciák nem hazudnak – akkor sem, ha a cégek módszertana és annak gyakorlati alkalmazása között vannak jelentős eltérések.

Érdekes, hogy Török az elmúlt években nem vette észre a Medián és a Szonda (újabban ZRI) vagy a Tárki módszertani hatékonysága közötti jelentős eltéréseket. Ezek a különbségek ugyanis évek óta megfigyelhetők.

Azzal sincs semmi baj, ha valaki azt hiszi mindenki hazudik a számokkal – ez esetben ugyanis legalább nem hagyja befolyásolni magát a valóság által sem. Ez a függetlenség abszolút pontja. Ehhez közeledik Török is.

Belső béke.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére