A nagy-britanniai feketék, ázsiai és egyéb kisebbségi etnikumok billenthetik holnap a mérleg nyelvét az EU-ban maradásra, írja a brit portál. Egy 22 ezres mintavétellel készült választási tanulmány azt mutatja, hogy míg a fehér választók nagyjából fele-fele arányban vannak a Brexit, illetve a maradás mellett, addig ez a kisebbségieknél 80 százalék a maradás javára. Közülük viszont csak 20 százalék kíván holnap elmenni a népszavazásra. Valódi részvételi arányuk  döntő lehet a végeredménynél.

A magyar nemzeti érdekek mentén Budapesten szerkesztett, nemrégiben indult, angol és francia nyelven megjelenő hírportál Václav Klausnak egy svájci alternatív portálnak Prágában adott interjúját ismerteti, amelyben a volt cseh elnök kijelentette: az EU zsákutca és a Brexit „kinyithatja az emberek szemét Európában”. Klaus megengedhetetlennek tartja,  hogy az EU diktálja a tagállamoknak, hogy fogadják be a migránsokat és ezzel pusztítsák el magukat. Miközben a migráció máris átalakította Európát. Sorosra térve kijelentette, a róla alkotott véleménye „25 éve nem változott… Soros gonosz. Minden, amit mond, helytelen, és minden, amit tesz, helytelen… Mindig is azon voltam,  hogy intézményei ne verjenek gyökeret itt, a Cseh Köztársaságban.” (A Klaus vezette cseh kormány által Prágából kihajított Közép-Európai Egyetemnek az Antall-kormány adott helyet csillogó szemekkel. E tény – a prágai indulás és áthelyezés Budapestre - a CEU-ról szóló Wikipedia magyar szócikkéből hiányzik.)  Majd így folytatta: „Nem tudtam megakadályozni kisebb agytrösztök létrejöttét, de soha nem tudta a cseh törvények által elismert felső szintű intézményekké alakítani. Több mint húsz éven át álltam ennek ellen, ami felbőszítette. Elment Budapestre, úgyhogy ott most állandó jelenlétével kell küszködniük, amivel nekünk szerencsére nem kell. Ez nem jelenti azt, hogy nem használ más utakat ahhoz, hogy a Cseh Köztársaság irányában kiterjessze befolyását.”

George Soros kijelentette, Oroszország a legjobb úton van ahhoz, hogy ismét nagyhatalom legyen. Ennek a visszatérésnek az oka az Európai Unió küszöbön álló összeomlása. 

Marine Le Pen azt ígérte, ha francia elnökké választják, fél éven belül népszavazást ír ki, hogy az ország tagja maradjon-e az EU-nak. Egy „Frexit”-nek „ezer több ok lenne, mint a Brexitnek”, elmondva, hogy ez azért van így, mert Franciaország az euróövezet és a schengeni övezet tagja.  idézi őt a globális megjelenésű brit lap.

„Ki a hibás a Brexit vonzerejéért? A brit lapok” címmel a vezető amerikai lap újságírója, Martin Fletcher személyes élményei alapján írt cikkét azzal kezdi, hogy a brit lapok évtizedeken át elfogult, félrevezető és álhíreket tettek közzé az EU-ról Nagy-Britanniában. Mint ismerős kollégája, Boris Johnson londoni polgármester, aki a Telegraph tudósítójaként küldözgetett rémisztő történeteket az unióról brüsszeli állomáshelyéről. Ezután a brit lapokat osztályozza a Brexithez való viszonyukban: „A Financial Times és a Guardian a maradás kampányát támogatta, de viszonylag kicsi a példányszámuk, és nagyjából az amúgy is a maradni akarókat győzködték. A Times kiegyensúlyozott volt, de végül június 18-án úgy döntött, a maradást részesíti előnyben. A legnagyobb komoly lap (a Telegraph), a legnagyobb félbulvár lap (a Daily Mail) és a legnagyobb bulvárlap (a Sun) szégyentelenül a Brexit mögé sorakozott fel”.

Az uniós szakportál percről percre adja meg a Brexit szavazás és a pénteki eredményhirdetés mozzanatait, illetve az azzal kapcsolatos eseményeket. A szavazás 23-án, csütörtökön kezdődik, helyi idő szerint 8-kor. (A budapesti brit nagykövetség tegnap nem tudott arra magyarázatot adni, hogy miért nem egy hétvégi napon tartják a szavazást.) A szavazóhelyiségeket este 11-kor zárják. A 60 % alatti részvétel a Brexitet erősítené. A 70 % közeli a maradást. London, Skócia, Észak-Írország és Gibraltár inkább a maradás mellett voksol. A pénteki „reggeli” lesz az az „időpont”, amikor a brit választási bizottság rendelkezésére áll a végeredmény. Az eredményt nem Londonban, hanem a manchesteri városházában hirdetik ki. 10 óra 30 perckor Brüsszelben Jean-Claud Juncker bizottsági, Donald Tusk tanácsi, Martin Schultz parlamenti elnök, valamint Mark Rutte holland miniszterelnök (aki rotációs alapon az EU tanácsának elnöki tisztjét tölti be) összeül, hogy megvitassa a népszavazást eredményeit.

A vezető német lap igen fontos tényezőnek tartja a Brexit szavazás ügyében, hogy két nagynevű brit focista, David Beckham és Rio Ferdinand a maradás mellett tette le a garast.

„Fájó: Svédország nem oldja meg” címmel (visszájára fordítva az elhíresült merkeli „megoldjuk” mondást) a vezető osztrák lap azt írja, a stockholmi vörös-zöld kormány, melyet világszerte Willkommenskultúrájáról ismertek, most szigorítja bevándorlási törvényét. Ennek következtében akár 80 ezer menekültkérőt is kipaterolhatnak.

Az európai menekültpolitika kinyilvánított célja, hogy távol tartsák a pusztán gazdasági okokból menekülő embereket. Ezért az Európai Beruházási Bank hat milliárd euró többletköltséggel segíti például az iskolákat, klinikákat és a vízellátást. A pénzt elsősorban Jordániának, Libanonnak, Egyiptomnak és a Magreb-országoknak adják. (A globális gazdasági szakértő, zambiai-amerikai, Harvardon és Oxfordban tanult, rendkívül csinos Dambisia Moyo közgazdásznő, aki a Világbankban az afrikai osztály tanácsadója is volt,  nagy sikerű Halott segély – Dead Aid – című könyvében azt írja, teljesen értelmetlen az afrikai országokat segélyben részesíteni, mert a pénzt az ottaniak egyszerűen ellopják.)

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter most érvénytelennek nyilvánított egy korábbi, 2014-es jelentést, amely szerint egy orosz tengeralattjáró hatolt be svéd vizekre. Elmondta, nem orosz, hanem egy svéd és egy német tengeralattjáróról volt szó.

 „Kevesebb USA-t, párbeszédet Oroszországgal: a német gazdaság mást gondol, mint Merkel” címmel a német gazdasági-politikai portál arról ír, hogy a CDU gazdasági tanácsának legutóbbi összejövetelén jól lehetett érzékelni a német gazdaság hangulatát. A vállalkozók egyértelműen számos kérdésben máshogy gondolkodnak, mint Merkel kancellár. A legnagyobb taps Sarkozy beszédét fogadta, melyben követelte, hogy Európa az USA-val szemben önálló politikát folytasson. A volt francia elnök feltette a kérdést, mi keresnivalója van az amerikai Világbanknak Európában? Majd kijelentette, hogy Törökország ne legyen az EU tagja. 

„Az EU Oroszország ellenes szankciói Kínát segítik exportja fellendítésében” címmel az uniós szakportál arról ír,  hogy az európai kivitel piaci részesedést veszít Oroszországban Kínával szemben, mert az Oroszország elleni szankciók 2014-es bevezetése óta a két ország növelte gazdasági együttműködést, idézve egy brüsszeli agytröszt szakértőjét.