Földrengést okozott Nagy-Britanniában a Brexit-referendum előtt, hogy tegnap a másfél milliónál nagyobb példányszámú Murdoch bulvárlap címoldalán hivatalosan is arra biztatta olvasóit, szavazzanak arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból. A buzdítás e hatalmas betűs címmel jelent meg, szójátékot alkalmazva: „We urge our readers to beLEAVE in Britain and vote to quit the EU on June 23”. Azaz „Arra ösztönözzük olvasóinkat, hogy higgyenek Nagy-Britanniában és szavazzanak az EU-elhagyására június 23-án” – a LEAVE szó elhagyást jelent és egyben az EU elhagyását igénylők kampányának neve, a „believe” szó pedig a hinni igét.

A lap már korábban is súlyos kételyeit fejezte ki, hogy Cameron brit miniszterelnök bennmaradást sürgető kampányának érvei helytállóak-e. A cikk ezt is írja: „Az EU-n kívül gazdagabbak, biztonságosabbak és szabadabbak lehetünk, amennyiben végre saját sorsunkat alakíthatjuk – ahogyan azt Amerika, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és más nagy demokrácia teszi”. Majd hozzáteszi: „Ha maradunk, Nagy-Britanniát néhány rövid év alatt elnyeli a terjeszkedő, német uralom alatt álló föderális állam”.

Az amerikai Pew Research európai országokban végzett felmérésének ma, kedden közzétett eredményei azt mutatják, hogy kevesen hiszik, Oroszország nagy veszélyt jelent. A megkérdezettek sokkal inkább az Iszlám Államot, a menekültválságot és más kihívásokat tekintik a nagyobb veszélynek, jelenti az uniós ügyekre szakosodott portál.  Magyarországon csak 23 % tekinti Oroszországot „nagyobb veszélynek”. 

Julien Assange, a Wikileaks egyik létrehozója arra figyelmeztetett, hogy további információt közöl Hillary Clintról, ami elég ahhoz, hogy vád alá helyezzék, ha az amerikai kormány ehhez elég bátor ehhez. Assange azt „jósolta”, hogy az idei a leleplező honlap „igen nagy éve” lesz, jelenti a globális orosz tévéállomás angol nyelvű honlapja. Elmondta, birtokukban van Clintonné több emailje és ezeket nyilvánosságra fogják hozni. A Wikileaks eddig Clintonné magánszerveréből származó mintegy 32 ezer emailt tett közzé. Assange nem mondta, mikor történik a közzététel. Hozzátette: nem valószínű, hogy Clintonnét vád alá helyezzék a jelenlegi főügyész, Loretta Lynch alatt, akit Obama elnök jelölt posztjába.

A menekültválságban Ausztria fokozza a nyomást az EU-ra, jelenti a német gazdasági-politikai portál arról, hogy tegnap Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter Federica Mogherini uniós külpolitikai főbiztossal tárgyalt Brüsszelben. Kurz azt javasolta, hogy ausztrál mintára létesítsenek tábort Nigériában. A Kronen Zeitung (osztrák bulvárlap) értesülése szerint Mogherini elismerte a helyzet sürgős megoldásra várását és rokonszenvet mutatott az ötlet iránt.

A Donald Trumpot naponta támadó amerikai portálon megjelent cikk felháborodással deklarálja, hogy a republikánus színekben kampányoló Trump „a félelem politikáját” hirdette meg az amerikai történelem legnagyobb áldozattal járó lövöldözésében, kijelentve, hogy az „amerikaiak a terror korszakában élnek”. A szerző, Shane Goldmacher azt állítja, Trump beszéde tele volt pontatlansággal és fényévekkel tért el attól az ugyane témáról szóló beszédtől, amelyet Clintonné adott elő. Trump azt merte kijelenti, hogy az orlandói lövöldöző „afgán” volt. Goldmacher helyreigazítja: New Yorkban született.

(Hétfőn olvasható volt: Kölnben az orosz Rosszija adó riportere Hajo Seppelt-et, a német WDR közszolgálati tévé orosz doppingügyi szakértőjét interjúvolta, amikor az az őt kérdező újságírónőt fizikailag kihajította szállodaszobájából azzal, hogy „maga hülye”. Az ezt közlő Deutsche Wirtschafts Nachrichten videót is közölt, amelyen az atrocitás látható.)  A balliberális frankfurti lap „Vitatott (!) interjú az adóval: a WDR panaszt tesz a Hajo Seppelt-ügyben” címmel most azt írja, hogy a Westdeutsche Rundfunk (WDR) jogi lépéseket fontol…az orosz adó ellen (!). Azért mert az Olga Szkabajeva újságíró által forgatott interjút úgy mutatták be a Rosszija tévében, hogy arra sem Seppelt, sem a WDR nem adott engedélyt. (A cikk egyetlen szóval nem említi, hogy a német újságíró az orosz újságírónőt durván, fizikailag dobta ki a hotelszobából.)

Az amerikai portál – amely olyan írásokat közöl, melyek „nagyjából véve kimaradnak a fősodratból” –  e címmel közölt egy interjút egy amerikai egyetemi tanárral, amelyet a Real News Network alternatív tévé sugárzott: „A neoliberalizmus csökkenti a várható élettartamot”. A cikk összefoglalója: „A neoliberális politika kivándorlásra ösztökéli az amerikai állampolgárokat, mint ahogyan azt tette Oroszországban, a balti államokban és Görögországban, ahol az emberek a jobb életet keresve hagyták el hazájukat”. Az interjú leirata azzal kezdődik, hogy a Columbia Egyetem egyik tanulmánya szerint az Egyesült Államokban 2000-ben 875 ezer haláleset a szegénységnek és jövedelem egyenlőtlenségnek tudható be.

Az amerikai statisztika szerint ugyanezen évben 2,45 millió amerikai halt meg. Vagyis az előbbi a teljes halálesetek 36 százaléka. Michael Hudson professzor elmondta, „A növekvő halálozási arányért a neoliberális gazdaságpolitika, a neoliberális kereskedelempolitika és a társadalom nagy részének polarizáltsága és elszegényedése felelős”. Azzal folytatta, hogy a Szovjetunió 1991-es szétesése után a halálozási arányok felszöktek, az élettartamok rövidebbek lettek és az egészségügyi normák csökkentek a jelcini vezetés idején”. Putyin kijelentette, hogy a neoliberális gazdaságpolitikák által okozott pusztítás több oroszt ölt meg, mint amennyi a II. világháborúban halt meg, azaz 22 millió ember.”

Ugyanez történik Görögországban, ahol csökken a várható élettartam, az emberek betegebbek.  Mindkét helyről kivándoroltak az emberek. A kérdés most az, hogy az amerikaiak hová emigráljanak. Erre még senki nem adott választ. A kivándorlásuk legnagyobb akadálya, hogy nem beszélnek idegen nyelvet. De általában sem tudni, mit hoz a jövő. Több élvonalbeli értelmiségi már figyelmeztetett arra (mint az az itt, május 30-án olvasható lapszemlében olvasható volt), hogy a világot atomháború fenyegeti, ha az amerikaiak nukleáris fegyvereket helyeznek el Romániában.

Tomas Zdechovsky néppárti cseh európai parlamenti képviselő az uniós ügyekre szakosodott portálon írt cikke e címmel jelent meg: „Polgári támogatás nélkül az EU a populisták és az oroszok befolyása alá kerül”. Írása elején leszögezi, az EU nem csak kívülről, de belülről is súlyos kihívások elé néz, magától a polgáraitól is, akik bírálják Brüsszelt és az EU ellen fordultak. Idéz egy tavalyi felmérést, amely szerint „az európai polgároknak csak az 51 százaléka tekinti pozitívnak az EU-tagságot”. Majd rátér az „orosz propagandára”, amely „az egyik legnagyobb fenyegetés az európai békére nézve”. Csak ezután jön írásában a migrációs válság.

„A Brexit elpusztíthatja a ma ismert Egyesült Királyságot” címmel egy másik, brit európai parlamenti képviselő, Sajjad Karim  (akinek vezetéknevét a portál véletlenül „karim”-nak írta) azt fejtegeti, hogy felmérhetetlen annak hatása, ha a britek június 23-án az EU elhagyására szavaznak. Az nemzedékekre befolyásolja Nagy-Britannia jövőjét és magának az országnak a léte kerül veszélybe. Nagy-Britanniának veszélybe kerülne az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfoglalt állandó helye is, mert elképzelhetetlen, hogy „a Kína- és az Oroszország-félék” ezt ne támadnák meg, ha Nagy-Britanniából Anglia lenne (miután a skótok, az észak-írek és a walesiek leválnak az Egyesült Királyságról).

„Baráttalanul Venezuelában” címmel a globális amerikai lap rosszalló hangnemben ír arról, hogy a Maduro-kormány üldözött ellenzéke senkitől nem kap segítséget. Azt hitték, hogy (a neoliberális) Mauricio Macri – akit novemberben választottak Argentína elnökövé – majd  segíteni fog. Most a Macri kormányé az Amerikai Államok Szervezetének rotációs elnöksége, de a venezuelai válságot még napirendre sem vették. „Az Obama-kormány nem segít”: az amerikai külügyminisztérium csak annyit mond, hogy „mélyen aggódik” Venezuela nem demokratikus módszerei miatt, noha lenne befolyása a szervezetben – amelynek sok számláját kiegyenlíti -, de azt nem veti be.