Ilyen többletforrásokhoz jutunk jövõre
2016.06.13. 13:28
A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfőn Magyarország jövő évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett.
A büdzsé új szerkezetben készült el, amely három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza. Ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott:
a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre."

A költségvetési törvény értelmében - a stabilitási törvénynek megfelelően - az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. Minden szakterület számára többletforrás jut jövőre az idei évhez képest:
- oktatásra 271 milliárd forint
- egészségügyre 171 milliárd forint
- a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint
- a kulturális tevékenységekre 70 milliárd forint
- a sport és szabadidős ágazatokra 39 milliárd forint
- a rendvédelem 117 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat
- igazságügyre, igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal
- külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam
A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.
Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez.
Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.
A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint.
Ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki.
A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint "biztonsági tartalék" van a jövő évi büdzsében.
(MTI)























































































