Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter sürgette Európát, hogy gyorsan jusson egyezségre a migráció előtt egyre növekvő akadályok miatt. A balliberális-neokon német Die Zeit című hetilapnak kifejtette. „Az elszigetelődés kicsinálhat bennünket és vérfertőzéses szaporodáshoz vezethet”. Azt is elmondta, hogy  Németországban a muzulmánok a nyitottsághoz és a sokszínűséghez járulnak hozzá. A törököket említette példaként: „Nézzenek a törökök harmadik nemzedékére – különösen a nőkre. Hatalmas az innovációs potenciál”. A konzervatív német gazdasági-politikai portál Schäuble kijelentését erősen bírálva megjegyzi, hogy egy pénzügyminiszternek nem feladata vérfertőzésről beszélni, és kijelentései semmiképp nem igazolják azt, hogy olyan országokat, mint Líbia, Irak és Szíria porrá és hamuvá zúzzák.

A német szövetségi migrációs hivatal előrejelzése szerint fél millió, főként szír rokon érkezésére lehet számítani Németországban. Õk elsősorban házastársak, gyerekek vagy az országból kísérő nélkül érkezett kiskorúak szülei, mint derül ki a hivatal erre vonatkozó dokumentumából, amelyet a német lap hozott nyilvánosságra.

„A csökkenő születési arányok a Nyugat végét jelenthetik” címmel a brit lap Lord Sacks volt főrabbival készített interjút, amelyben kijelentette: „A nyugati civilizáció ugyanúgy, mint az ókori Róma, az összeomlás határára került, mert a mai nemzedék nem akar felelősséget vállalni a gyereknevelésért. Elmondta, a csökkenő gyerekszületési arányok, a beteges eladósodás, a családi egység felbomlása, a szupergazdagok és a többiek közötti növekvő szakadék  Nagy-Britanniát és a többi európai országot sújtó válságok, melyeket láthatóan sem a kormányok, sem a piac nem tud megoldani. Elmondta még, a tömeges bevándorlás nem jelent megoldást, tekintettel az újonnan érkezők integrálódási problémái miatt. Hozzátette: „Európa elhal, mert a kontinens népességét csak példátlan bevándorlási szint mellett tudja fenntartani”.

„Az FPÖ megóvja az elnökválasztásokat” címmel a Közép-Európával foglalkozó hírportál ezzel a Szabadság Párt elnökének ezzel az idézetével vezeti be ismertetését: „Nem rossz vesztesek vagyunk, hanem a demokrácia  alapjogairól van szó, amelyeket biztosítani kell”. Az osztrák elnökválasztás megóvásával foglalkozó 150 oldalas dokumentum már megérkezett az alkotmánybírósághoz, melynek négy hét alatt, az új elnök beiktatása előtt döntenie kell. Az iratban a radikális jobboldali párt rengeteg választási rendellenességet dokumentált. A választások megóvását Heinz-Christian Strache tegnap jelentette be. A rendellenességek számát „elrettentőnek” nevezte. Hozzátette, nyitott kérdés, hogy az alkotmánybíróság elrendeli-e a választások megismétlését. A 117 választási körzetből 82-ben a választási bizottság megérkezése előtt már megkezdte a levélszavazatok két csoportra osztását: a további számlálásokba be- és nem bevonandó csoportra. Ez 573275 levélszavazatra vonatkozik, amelyekből 31814-et semmisnek kategorizálták, amit Strache szintén kifogásol.

Az osztrák közszolgálati adó felsorolja azon lehetőségeket, amelyek a választások megóvásából adódnak. Hofer ideiglenes elnökké válhat. Az alkotmánybíróság elutasíthatja a választások megkérdőjelezését. Új szavazatszámolást rendelnek el. Új választásokat írnak ki. A tudósítás egy alkotmányjogi szakértőt idéz, aki a legnagyobb esélyt az újraszámlálásnak ad.

A vezető osztrák lap azt mérlegeli, mi történhet, ha július 8-án az új elnök nem teheti le hivatali esküjét. Ebben az esetben az alkotmány szerint a hivatalt a nemzeti tanács három elnöke képviseli. Egyikük a szabadságpárti Norbert Hofer, aki akár a dísztribünön is ülhet, ha az osztrák nemzeti válogatott az EB döntőjébe kerül.

A francia szenátus 302 szavazattal 16 ellenében szerdán az Oroszország ellen bevetett szankciók lazítására szavazott. Yves Pozzo di Borgo szenátor kijelentette, hogy a francia felsőházi döntés „jelzés a többi uniós országnak”. Kifejezte meggyőződését, hogy „az arra mozdítja uniós partnereiket, hogy elgondolkodjanak”.

Egy kis svájci falu, Oberwil-Lieli – ahol 300 milliomos is él – úgy döntött, inkább fizet, de lakosai nem kérnek a hozzájuk küldeni akart tíz migránsból. Inkább fizetnek 290000 svájci frankot, hogy megváltsák az idegenek vendéglátását, jelenti az orosz hírügynökség angol nyelvű portálja.

A francia kormány olyan törvényt kíván beterjeszteni, amely segítené Oroszországot, hogy könnyebben megvédhesse külföldi vagyonát üzleti konfliktusok esetén történő bírósági befagyasztás ellen. Az átláthatóság és a korrupció elleni harc jegyében hozott törvénymódosítás csak akkor tenne lehetővé vagyonbefagyasztást, ha az illető állam kifejezetten beleegyezik az ilyen lépésbe. Az erről író uniós szakportál felhívja a figyelmet arra, hogy ez azután történik, miután az Oroszország által megszüntetett Hodorkovszkij-féle Jukosz olajvállalat volt részvényesei tavaly egy hágai döntőbíróságon 50 milliárdos kártérítést nyertek.

„A Bilderberg-találkozó nagy bizalmatlanságot kelt” címmel a német hírtévé így kezdi beszámolóját a Drezdában ma kezdődő háromnapos konferenciáról: „Az elit Bilderberg-találkozó ellenzőit mindenek előtt egy dolog hozza össze: félelem egy titkos világkormánytól. Nem játszik szerepet, hogy a kritika balról vagy jobbról jön.” Több – radikális jobboldali és baloldali – csoport bejelentette demonstrációját, noha a rendőrség gyülekezési tilalmat rendelt el a konferencia idejére. A rendőrség nagy erőkkel készült fel.

A palesztinok emberi jogainak és a megszállás miatt az Izrael elleni szankciókat sürgető BDS mozgalom mind növekvő amerikai sikerei miatt annak izraeli ellenségei egyre nagyobb gyűlöletet akarnak szítani ellene és úgy festik le, mint neonáci gyökerű globális antiszemita összeesküvést. A múlt héten mintegy 1500 résztvevővel gyűltek össze e célból az ENSZ New-York-i székházában, ahol Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke azt „hörögte”,  hogy „már nem kell másra hagyatkozni, ha meg akarjuk védeni magunkat. És abszolút nem maradunk csendben. Ami elég, az elég!”.

Az Egyesült Államok arra készül, hogy történelme eddigi legnagyobb katonai segélyét nyújtsa Izraelnek, amely „nem állhat egyedül”, ha fenyegetik. 40 milliárd dolláros katonai segélyt fontolgatnak, jelenti az orosz hírügynökség.

Az amerikai neokonzervatívok heti szócsöve arra figyelmeztet, hogy az orosz csapatok a NATO-t hatvan óra alatt le tudják rohanni.

Már az Egyesült Államokban is sokan külföldi adások felé fordulnak, nyilatkozta Abayomi Azikiwe, a Pan-African News Wire hírügynökség szerkesztője. A globális tévéállomás riporterének arra a kérdésére, hogy az amerikai hivatalosság és különösen Victoria Nuland  miért olyan megszállottan foglalkozik Oroszországgal, így felelt: azért, mert a Russia Today és más, nem amerikai médiaforrásoknak több száz millió nézői és olvasói vannak. „Az amerikai média nem szabad,  hanem óriáscégek által irányított. Még az úgynevezett közszolgálati adók is nagyvállalati kézben vannak. Nulandra térve elmondta, emlékezetes, „ahogyan sütiket kínált szélsőséges ukránoknak az úgynevezett ukrajnai forradalom idején, amelyet George Soros és mások erői és pénze támogatott azért, hogy Ukrajnát elszakítsák Oroszországtól és  Keleten háború előtti helyzetet teremtsenek”. Elmondta még, fordul a helyzet: mind több amerikai fiatal fordul külső hírforrásokhoz, amelyek – aggódnak az amerikai kormánytényezők – nem Oroszország, Kína vagy Irán ellenesek. Azért teszik ezt, mert torkig vannak a nagyvállalatok által uralt média egyenhíreivel.

Alain de Benoist-val, a világhírű filozófussal készített interjút a népszerű francia hírportál ezzel a címmel: „Miért akar Orbán Viktor illiberális államot?”. Az újságíró kérdésére, hogy lehet-e „magyar modellről” beszélni, a filozófus így kezdi válaszát: „A magyar példa már ragadósnak bizonyult”, majd példaként említi Lengyelország, Horvátországot és Szlovákiát, ahol a kormányok szintén „illiberális” tendenciát mutatnak, majd megemlíti Ausztriát, ahol az elnökválasztáson majdnem nyertes FPÖ elnöke kijelentette, „tipikusan osztrák, új politikai rendszert” akar megvalósítani. Mindez nem nagyon különbözik az orosz irányultságtól. Majd azt mondja, hogy a térség országai tengelyt kezdenek alkotni, mely tengely elfordul az elmúlt negyedszázad posztkommunista liberális örökségétől. Ezen országokban „a függetlenségi harc hagyományosan a nemzeti mítosz szívébe vésődött”. Ami, mondja, az Európai Bizottság folyosóin méltatlankodással és nyugtalansággal találkozik. (Akik e témakörben elmulasztották tegnap meghallgatni a Klubrádió nemzetközi sajtószemléjében Heller Ágnes filozófusnak a Die Presse című lapban megjelent interjúját, azok kedvéért álljon itt annak utolsó mondata: „A magyarok hozzászoktak a tekintélyelvű kormányokhoz”. Heller ezzel magyarázza, hogy nincs esély Orbán legyőzésére 2018-ban. Az osztrák cselédsajtós nem tette fel az evidens kérdést, hogy Horn, Medgyessy és Gyurcsány esetében az autokrata magyar lélek éppen szabadságon volt-e.)