Német-török szakítópróba: csütörtökön szavaz a német parlament az örmény népirtásról
888.hu
2016.05.31. 22:08
A német parlament június 2-án, csütörtökön szavaz arról, hogy a törökök által elkövetett 1915-ös vérengzés, genocídium, azaz népirtás volt-e. Törökország jelezte, hogy súlyos következményekre számíthat Németország, amennyiben a parlament alsóháza elfogadja a javaslatot.
BERLIN, 18:58
A német parlament június 2-án, csütörtökön szavaz arról, hogy a törökök által elkövetett 1915-ös vérengzés, genocídium, azaz népirtás volt-e. Törökország jelezte, hogy súlyos következményekre számíthat Németország, amennyiben a parlament alsóháza elfogadja a javaslatot.
A törvényt a kormányzó nagykoalíció a Zöldekkel közösen nyújtotta be a parlament alsóháza elé. A törvény az "Emlékezés az örmények és más keresztény kisebbségek ellen elkövetett genocídiumra, 1915-ben és 1916-ban" címet viseli. A szövegben többször is előfordul a genocídium, azaz népirtás kifejezés.
A szavazás egy évvel azután fog lezajlani, hogy a német köztársasági elnök, Joachim Gauck szintén népirtásnak nevezte a történteket. Bár az elnöknek nincs valódi hatalma, a törökök akkor hevesen reagáltak az eseményekre.
A törvény időzítése enyhén fogalmazva, nem túl szerencsés. Jelenleg egy sor ügy gerjeszt komoly konfliktust az EU-Törökország és a német-török viszonyban. Az EU és a németek leginkább az Erdogan-rezsim folyamatos jogsértéseit, emberi jogi visszaéléseit kritizálják. Törökországban gyakorlatilag felszámolták az ellenzéket, az ellenzéki médiumokat elhallgattatják és eközben az ország hadserege gyakorlatilag polgárháborút vív a saját, kurd kisebbségével. A törökök emellett kétoldalú megállapodást kötöttek az EU-val arról, hogy megállítják az illegális migrációt, cserébe pénzügyi segélyekért és a török állampolgárok vízummentességet kapnak.
Németországnak nagyon óvatosan kell eljárnia az ügyben, ha nem akarja veszélybe sodorni a Törökországgal való kapcsolatát. Nem hinném, hogy a német parlament tönkretenne egy jó külkapcsolatot csupán két-három politikus kedvéért"
– mondta Numan Kurtulmus, török kormányszóvivő.
Az örmény népirtás 1915 és 1917 között történt. Az örmények szerint a török hadsereg másfél millió örményt és egyéb kisebbséghez tartozó férfit, nőt és gyermeket gyilkolt meg. A törökök visszautasítják a vádakat, szerintük mintegy 300-500 ezer örmény és ugyanennyi török halt meg egy polgárháború során, ahol az országba betörő orosz csapatok fellázították az örményeket ottomán uraik ellen. Eddig több mint 20 ország ismerte el az örmény népirtást, köztük Franciaország és Oroszország.
A törvény szövegezése már egy éve tart. Olyan mondatok vannak benne mint,
a sorsuk példaként szolgál azokra a tömeggyilkosságokra, etnikai tisztogatásokra, kitelepítésekre és végső soron népirtásokra, amelyek szörnyű módon jellemezték a 20. századot".
[Az egykori] Német Birodalom is felelős a történtekért"
– olvasható a szövegben.
Akkoriban Németország Törökország szövetségese volt a világháborúban és német katonák is részt vettek az örmény civilek deportálásában.
Az ügy azért is rosszul érinti Németországot, mert jelenleg hárommilliós török kisebbség él az országban, a többségük a 60-es, 70-es években vendégmunkásként telepedett le.
Jelenleg a szavazás a kormánykoalíciót is megosztja. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter például többször is visszautasította a genocídium szó használatát a történtekkel kapcsolatban. A kérdésben egyébként szinte minden párt megosztott.
Amennyiben megszavazzák a törvényt, az újabb szakítópróbája lehet a német-török viszonynak. Ennél azonban többet is kockáztat a német kormány: elúszhat az EU-Törökország paktum – amely jelenleg egy hajszálon függ –, de eddig távol tartotta a migránsáradatot Európától. Ráadásul megromolhat németek viszonya saját, török kisebbségükkel. Amennyiben a törvény átmegy, azzal a német parlament elismeri a 20. század egyik legvéresebb népirtását, és valószínűleg remek kapcsolatot alakíthat ki Örményországgal.
Amennyiben a kormánykoalíció nem szavazza meg a saját a javaslatát, akkor gyakorlatilag hülyét csinálnak magukból, de nem sérül a Törökországgal való kapcsolatuk.
A német kormány nehéz helyzetbe hozta saját magát.
(Euractiv)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
